Miért „léteznek” a világ minden táján sárkányok?
2019. szeptember 24. 20:25 Múlt-kor
Korábban
Eredettörténetek
A legvalószínűbb jelöltek az „eredeti” sárkányok forrásának szerepére az ókori mezopotámiai szörnyetegmítoszok. Ezek között megtalálhatjuk a tenger és az őskáosz istennőjét, Tiamatot, aki kígyóalakban fenyegette a teremtést azzal, hogy visszaforgatja a káoszba – a mítosz szerint a fiatal Marduk isten párviadalban kettévágja testét, és megalkotja belőle az eget és a földet.
Más mezopotámiai mítoszokhoz hasonlóan ennek is megtalálható a visszhangja a Bibliában. A Zsoltárok könyvében és Jób könyvében is olvashatunk arról, hogy Isten legyőzi a Leviatánt, amely a kígyók, bálnák és más nagy méretű állatok tulajdonságait hordozza.
Tiamat és Marduk történetének továbbéléseként gondolhatunk a klasszikus európai sárkánylegendákra is, amelyekben a hősies főszereplő egy sárkánnyal vagy egyéb hasonló szörnyeteggel küzd meg – ezek szerepe a legendában nem több annál, mint hogy a hősnek legyen kit legyőznie.
Több sárkányszerű lénnyel találkoznak az ókori görög mitológia hősei is. Zeusz főisten például a Tüphón nevű tűzokádó lény legyőzésével biztosítja hatalmát a világ felett, e történet azonban vélhetően egy, a görögökénél korábbi kultúrától (például a hettitáktól) való átvétel lehet.
A görög „drakón” szó, amelyből számos indoeurópai nyelvben a „sárkány” szó ered (például az angol „dragon”, német „drache”, olasz „dragone”), eredetileg „figyelő”, „őrző” jelentéssel bírt.
E megnevezés rávilágít a sárkánylegendák egy újabb gyakori toposzára, miszerint a sárkányok jellemzően valamiféle kincset őriznek. A legismertebb ókori görög történet, amelyben ez előfordul, Iaszón és az aranygyapjú története – a mitikus aranygyapjút végül egy sárkánytól kell megkaparintaniuk a hősöknek.
A kép teljessé válik
A fent említett elemekből építkezve talán nem is tűnik olyan nagy ugrásnak a legismertebb középkori sárkányhagyomány, Sárkányölő Szent György legendája.
A történet eredeti változatában a mérgeskígyó-szerű fenevad a mai Líbia területén lévő Sziléné városát tartja sakkban, eleinte állatokat, majd embereket, végül a helyi hercegnőt követelve áldozatul a lakosoktól. A lovag Szent György a városba érkezve elvállalja, hogy megöli a sárkányt, ha cserébe a nép keresztény hitre tér.
A népszerű középkori legenda felépítésében számos további elem fedezhető fel: a kereszténység elterjedése előtt Balkán-félszigeten gyakori fogadalmi ábrázolás volt az ágaskodó lovon ülő harcos, gyakran valamilyen veszélyes állattal kiegészülve, amelyet a lovag lándzsájával ledöf, vagy csupán egy közeli fa köré tekeredő nagy méretű kígyó.
A kereszténység elterjedésével a fenevad már rendszerint kígyó alakban jelent meg, az újtestamentumi kánonnal összhangban a kígyó már egyet jelentett a gonosszal – annak ellenére, hogy korábban a térségben az élettel és a gyógyítással voltak összefüggésbe hozhatók a kígyóábrázolások.
A Györgyként nevesített szent eredetileg a mai Törökország területén, Kappadókiában született a Kr. u. 3. században, és római katonaként halt vértanúhalált.
Évszázadokon át nem volt semmilyen kapcsolat közte és bármiféle sárkány között, azonban Kr. u. 1000 után egyre inkább a lovagszent megtestesítőjévé vált, és népszerű motívum lett a keresztes lovagok körében. E lovagok aztán elterjesztették kultuszát Nyugat-Európában is, ahol aztán a lovagi kultúra egyik oszlopává vált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
