Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
2019. július 10. 08:36 Múlt-kor
Korábban
Tudományos tévképzetek
Az úgynevezett „Mengele-ikrek” elvben védettséget élveztek a tábor életének legkegyetlenebb aspektusaitól. Nem küldték őket a gázkamrákba, elkülönítve éltek a többi rabtól, és több élelmet is kaptak az állandó orvosi felügyelet mellett.
Ezen előnyökért cserébe azonban bármikor embertelen kísérleteknek vethették alá őket. Sorsuk Mengele kezében volt, akit csak „a halál angyalának” neveztek a táborban élet és halál feletti hatalma, szeszélyes temperamentuma és kegyetlensége miatt.
Mózes Éva számára „Mengele-ikerként” az élet azt jelentette, hogy sokszor órákon át kellett mozdulatlanul ülnie meztelenül, miközben testét Miriaméhoz méricskélték. Ismeretlen anyagokat fecskendeztek véráramába, ami heves reakciókat váltott ki szervezetében.
„Tudtam, hogy ikrekként különlegesnek számítunk, mert sosem léphettünk kapcsolatba senkivel a tábor más részeiről” – emlékezett vissza később. „De azt nem tudtam, hogy genetikai kísérletekhez használnak.”
Az eugenika eleve az ikrekkel kapcsolatos kutatásokban gyökerezett. Francis Galton angol polihisztor, aki 1883-ban elsőként használta az „eugenika” szót, legkorábbi kutatásaiban már ikertanulmányokat használt fel.
Galtonra mélyen hatottak unokatestvére, Charles Darwin tudományos eredményei, és érdeklődni kezdett az iránt, hogy az ember miként adja tovább utódainak az olyan tulajdonságokat, mint például az intelligencia, és foglalkoztatta az is, hogyan lehet az emberek közt „kitenyészteni” a kívánatosabb genetikai tulajdonságokat.
Galton és az eugenika többi követője számára az ikrek jelentették a kulcsot annak megértéséhez, mely tulajdonságok voltak genetikailag meghatározottak, és melyekért volt felelős a környezet (ezt nevezi a tudomány természet-nevelés szembenállásnak).
Több tucat ikerpár által kitöltött, önbevallásos kérdőívekből gyűjtött adatok alapján Galton arra jutott, hogy az ikrek közötti hasonlóságokért a genetika, míg különbségeikért a környezet a felelős.
„Az egyetlen elem, amely a különböző egyénekben váltakozó, köztük azonban állandó, a természetes tendencia” – írta. „Ez óhatatlanul érvényesülni akar.”
Habár Galton ikertanulmányai rendkívül részrehajlóak voltak, és nagy mértékben alá voltak rendelve saját előítéleteinek, valamint mai tudományos szemmel nézve egyéb módokon is megbízhatatlanok voltak, ezek fektették le az eugenika alapjait.
Galton tanulmányai arról is meggyőzték az eugenika híveit, hogy az ikrek a genetikai meghatározottság és környezeti befolyás kutatásának ideális „eszközei”.
Habár legtöbbjük abban hitt, hogy az ikrek segítségével tökéletesebb embereket fognak tudni alkotni, az ikrekkel kapcsolatos kísérletek eredményei mégsem az elvárt eredmények felé vezették őket.
Az 1930-as években például egy csoport amerikai kutató nagy különbségeket talált a külön nevelt ikrek IQ-jában annak ellenére, hogy személyiségük és viselkedésük a külön nevelés ellenére hasonló volt.
Ugyan az ikrek voltak az eugenika-hívők „kedvenc fegyverei” a „sokat vitatott természet-nevelés kérdésben”, a kísérleteik eredményei afelé mutattak, hogy azoknak a „nemkívánatos” tulajdonságoknak, amelyeket a szelektív szaporítással kívántak volna kezelni, vajmi kevés közük van a genetikai meghatározottsághoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap