Mi volt Nofertiti varázsának titka?
2025. január 5. 15:04 Múlt-kor
Nofertiti származását napjainkig homály fedi, egyes források szerint az egyik nagyra törő tanácsadó lánya volt, míg más beszámolók alapján III. Amenhotep gyermekeként jött a világra. Ez utóbbi esetben viszont Ehnaton édestestvére lett volna. Ez a teória amúgy is gyenge lábakon állt, hiszen Nofertiti címei között nem találunk olyanokat, melyek arra utaltak volna, hogy ilyen előkelő ősökkel rendelkezett. Egy harmadik feltételezés szerint Nofertiti valószínűleg nem is egyiptomi származású lehetett, hiszen nevének jelentése így fordítható le magyar nyelvre: „Gyönyörű Jövevény”.

Mészkőből készült Nofertiti figura.
Korábban
Kr. e. 14. században az ókori Egyiptomban radikális vallási reformok zajlottak le az eretnek fáraó, Ehnaton uralkodása alatt. Felesége és egyben Egyiptom királynője a nem kevésbé hatalmas és páratlanul befolyásos Nofertiti volt. A hölgy ambíciójának hála előbb társuralkodó lett, majd férje halála után egyedül intézte a Nílus-menti ország kormányzását. Személyére azonban mégsem emiatt, hanem legendás gyönyörűségű mellszobra miatt emlékezünk.
A kedvenc feleség: Nofertiti
Annak ellenére, hogy a fáraónak számos felesége volt, Nofertiti kimagaslott közülük. A feljegyzések szerint kiemelkedően szoros és bensőséges kapcsolatot ápoltak, ami a korszakban ritkaságnak számított. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Ehnaton olyan előkelő nevekkel és titulusokkal halmozta el, mint a „Kegyelmes Hölgy”, vagy az „Édes Szerelmem”.
Nofertiti azonban korántsem volt jámbor nőszemély, hiszen férjével közösen az Amarna-reform keretében az egyiptomiakat a régi isteneik elhagyására és Aton imádására kötelezték. A régi hit templomait a hívek tiltakozása ellenére kifosztották és teljesen lerombolták.
Nofertiti lélegzetelállító mellszobra (Wikipédia / Philip Pikart / CC BY-SA 3.0)

A feleség fontos szerepét jelzi az a számtalan művészeti alkotás is, melyen a fáraó mellett szerepel. Itt mindig előkelő módon ábrázolták, harci szekeret vezet vagy szétkergeti Egyiptom ellenségeit. Ennek ellenére semmit sem veszített női mivoltából, hiszen a kutatások mindig a korabeli szépségideál mintájaként festették le.
Nofertiti minden róla készült alkotáson jellegzetes, magas, lapos tetejű kék koronát viselt, melyet a források szerint saját maga terveztetett. Korábban a fáraók akkor helyezték fejükre a khepresh névre hallgató fejdíszt amikor háborúba mentek. A királynő választása tehát erőt és tekintélyt parancsoló szimbólumra esett.
Isteni szerepben
Uralkodásuk végén a fáraó egészen addig merészkedett, hogy önmagát és feleségét istennek és istennőnek nyilvánította, és minden alattvalójától elvárta, hogy ekként tekintsenek rájuk.
Ehnaton halála után a királynő egyeduralkodóvá lépett elő, ezzel egyike lett a leghatalmasabb ókori nőknek. Egyiptom több ezeréves történetében egyébként öt nőnek sikerült felküzdenie magát a fáraói rangba, ezek közül ő volt a második.
Nofertiti és Ehnaton gyermekeik körében (Wikipédia / Gérard Ducher /CC BY-SA 2.5)
Nofertiti uralkodásában azonban nem volt semmi csodálatra méltó, hiszen felbőszítette az egyiptomi előkelőket, mivel külföldi férjet akart választani magának, amire az Új Birodalom időszakában még sohasem volt példa. Cseppet sem meglepő, hogy neve ezután eltűnt a történeti feljegyzésekből, ami arra utalhat, hogy valószínűleg gyilkosság áldozatává vált.
Út az örökkévalóságig
Emléke azonban mégsem merült feledésbe, hiszen 1912-ben elismert német régészekből álló kutatócsapat sikeresen felfedezte Nofertiti lélegzetelállító brüsztjét az egyik királyi szobrász tulajdonában lévő amarnai műhely romjai között. A szobor ennek megfelelően a berlini múzeumba került, ahol rövidesen világraszóló hírnévre tett szert.
Adolf Hitlert különös büszkeség töltötte el azzal kapcsolatban, hogy a brüszt német kezekben volt, egyedülálló mesterműként és igazi kincsként hivatkozott rá beszélgetéseiben. A Führer akkor is ragaszkodott hozzá, amikor abból politikai hasznot húzhatott volna. Ugyanis Herman Göring azt javasolta, hogy szolgáltassák vissza a szobrot Egyiptomnak, hogy ezzel komoly diplomáciai tőkét könyveljenek el. A német diktátor viszont már-már betegesen ragaszkodott a birtoklásához. Így a második világháborút német sóbányában elrejtve vészelte át, mígnem amerikai katonák megtalálták és visszaadták, noha nem Egyiptomnak, hanem a frissen újjáalakuló Németországnak. Így tehát a mellszobor napjainkban is a német fővárosban, a Neues Museum-ban található.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Újabb mamutlelet Alsó-Ausztriában tegnap
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük tegnap
- 1300 éves kutat találtak a kuvaiti Failaka-szigeten tegnap
- Az újonnan nyilvánosságra hozott J. F. Kennedy-akták tegnap
- Ritka viking kori karkötőt fedeztek fel Ölandon tegnap
- Agartha földalatti királyságának lenyűgöző legendája tegnap
- A titokzatos Flagstones régebbi, mint Stonehenge tegnap
- Hazatérhet a 150 éve meggyilkolt tasmán őslakos maradványa tegnap