Mi maradt meg Palmüra kincseiből?
2016. március 29. 14:29
A szíriai állami média vasárnap bejelentette, hogy a szíriai hadsereg visszafoglalta az Iszlám Államtól az elsősorban világhírű ókori romvárosáról ismert Palmürát. A terrorszervezet több ókori műemléket lerombolt, de egy megállapodásnak köszönhetően a pusztítás szerencsére korántsem teljes.
Korábban
A terrorszervezet által véghezvitt pusztítást természetesen nem szabad lebecsülni. 2015. július elején kiderült, hogy az ókori kincsekre a bálványimádás kellékeiként tekintő dzsihadisták lerombolták a Palmüra jelképének számító oroszlánszobrot, augusztusban felrobbantották a kétezer éves, római kori Baál-Samin templomot, majd pedig a vihar föníciai istenének templomát is, emellett pedig egy 2. századi diadalívet, valamint több toronysírt is jelentősen megrongáltak. A nyár folyamán ráadásul még Palmüra idős főrégészét is lefejezték.
A legfrissebb felvételekből az derül ki, hogy bár a dzsihadisták számos régészeti kincset tettek a földdel egyenlővé, az iszlamista szervezet mintegy tízhónapos uralma ellenére számos műemlék maradt fenn épségben megmaradt. Mint Mámún Abdul-Karim, a szíriai régészeti hivatal vezetője kifejtette: a szemük elé táruló látványnál sokkal rosszabbra számítottak. A körülményekhez képest visszafogottnak nevezhető pusztítás Abdul-Karim szerint jórészt egy háttéralkunak köszönhető. Mintegy 45-50 személy igyekezett meggyőzni a terrorszervezet tagjait: ne pusztítsanak el mindent. A jelek szerint a tárgyalások részben sikerre vezettek. A régészeti hivatal vezetője szerint a károk helyreállítása mintegy öt évet vehet majd igénybe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap