Mi állította meg Hannibált Róma kapuinál?
2021. április 7. 15:16 Múlt-kor
Korábban
Pár lépésre Rómától
Hannibál seregének ekkor már csak 80 mérföldet kellett volna megtennie, hogy elérje Rómát. Ez kevesebb, mint tíz napi menetelésnek felel meg. Ekkoriban jelentős római katonai erő már nem állt a pun hadvezér útjában, így minden adott volt ahhoz, hogy az utolsó csapást is bevigye a köztársaságnak.
Ezek után azonban jogosan tehető fel a kérdés: miért nem próbálta meg bevenni Rómát Hannibál? Egyértelmű válasz nincs, a történészek azonban az elmúlt évezredek folyamán számos válaszlehetőséget vázoltak fel.
Míg Livius nem tett említést arról, hogy a pun stratégának lett volna ilyesfajta szándéka, Polübiosz úgy vélekedett, hogy a pun hadvezér még nem látta elérkezettnek az időt a metropolisz elleni offenzívára.
A legtöbben a görög történetíró magyarázatát el is fogadták. Az emellett érvelő szakértők szerint Hannibál nem rendelkezett megfelelő létszámú haderővel Róma elfoglalásához, és ha a várost ostrom alá is vették volna a pun seregek, a rómaiak a Tiberisen fenntartott utánpótlási vonalát nem tudták volna blokád alá venni, vagyis a város kiéheztetése nem jöhetett számításba.
Ráadásul az offenzívához szükség lett volna megfelelő ostromgépekre is, amelyek azonban nem álltak Hannibál rendelkezésére, megépítésük pedig roppant időigényes folyamat lett volna. Ez a pun sereget minimum hónapokra, de inkább évekre lefoglalta volna, és a mozgó háborút – amelyben a pun vezér elképesztő stratégiai képességei a leginkább érvényesülhettek – állóháborúvá merevítette volna.
Ez persze kiváló alkalmat jelentett volna a római haderőnek, hogy összeszedje magát, és újult erővel vegye fel a harcot a betörő ellenséggel szemben. Emellett nem szabad elfelejteni – mondják az elmélet mellett kardoskodó történészek –, hogy Rómát az Kr. e. 4. század végén bekövetkezett gall betörés után jelentősen megerősített ún. Servius-féle városfal védte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre tegnap
- Korainak tartották a normandiai partraszállást a britek tegnap
- Keleti Éva közel hetvenéves munkásságát felölelő kiállítás nyílt Bécsben tegnap
- Jövő februárban jelenik meg Bill Gates memoárja tegnap
- Megújult és bővült az OSZK Jeles napok című online felülete tegnap
- Végigharcolta a 19. századi Európa csatatereit Tüköry Lajos tegnap
- Calaisnál várták a németek a szövetségesek partraszállását tegnap
- Számos kulturális intézmény és híd épült Budapest első polgármesterének működése alatt 2024.06.05.