Metszőfogak árulkodnak a neandervölgyiek eltűnéséről

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) a mai ember (Homo sapiens) legközelebbi kihalt rokona, az újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy valaha Európa és Nyugat-Ázsia területeit népesítette be, s igen közeli kapcsolatba került őseinkkel, ugyanis a két emberféle párosodott is. Ennek eredményeként a ma Afrikán kívül élő emberek DNS-ének 1,5-2,1 százaléka a neandervölgyiektől származik. A vizsgálatok szerint a neandervölgyiek 39-41 ezer évvel ezelőtt tűntek el az öreg kontinensről.

A kutatók évek óta igen heves vitákat folytatnak abban a kérdésben, hogy vajon mekkora szerepe lehetett a mai embernek távoli rokona eltűnésében. A rejtély megoldásának kulcsa néhány kutató szerint az lehet, ha kiderítik, pontosan mikor jelentek meg őseink Európa nyugati felén.

A protoaurignaci-kultúra tagjainak felbukkanása, akik mintegy 42 ezer évvel ezelőtt jelenhettek meg Dél-Európában, a mai ember európai érkezését jelölik. A kultúrát a miniatűr pengéiről és a díszített csont- és kőeszközeiről ismerjük. A kutatók e csoportot az aurignaci-kultúra előfutárának tekintik, amely 35-45 ezer évvel ezelőtt terjedt el Európában. A szakértők szerint a protoaurignaci-kultúra jelenléte a mai ember Közel-Keletről Nyugat-Európa felé történő vándorlását jelzi.

A kutatók most két darab, az észak-olaszországi protoaurignaci lelőhelyről előkerült metszőfogat elemeztek. „Végre bizonyítékunk van arról, hogy a mai ember jelen volt abban az időben, amikor a neandervölgyi kihalt” - mondta Stefano Benazzi, a Bolognai Egyetem kutatója a LiveScience-nek. Az olasz-francia határhoz közeli Riparo Bombrini régészeti lelőhelyről előkerült alsó metszőfogon viszonylag vastag a zománc, ami azt sugallja, hogy a neandervölgyiek jóval egészségesebbek voltak unokatestvéreiknél. A felső metszőfogból kinyert DNS-t összehasonlították 52 ma élő ember, 10 Homo sapiens, 10 neandervölgyi és két gyenyiszovai ember DNS-ével, és megállapították, hogy a protoaurignaci-kultúra minden kétséget kizáróan a mai emberhez sorolható.

A protoaurignaci-kultúra első európai megjelenése tehát 42 ezer évvel ezelőttre datálható, míg a neandervölgyiek kihalása 39-41 ezer évvel ezelőttre tehető, mindez pedig azt jelenti, hogy a mai ember közvetetten vagy közvetlenül, de mindenképpen elősegítette a neandervölgyiek eltűnését, magyarázta Benazzi. Ám hozzátette: az még továbbra sem tisztázott, hogy ezt mi módon érte el. Elképzelhető, hogy egyfajta verseny alakult ki közöttük, vagy a neandervölgyiek egyszerűen csak asszimilálódtak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége