Mesés kincs boldog végkifejlet nélkül: mi történt a Romanovok vagyonával?
2020. november 15. 08:23 Múlt-kor
A mesés vagyonok ritkán tartanak örökké, még a legmegfontoltabb, többnemzedéknyi takarékoskodásnak is vége szakad egyszer. Nincs ez másként az uralkodói dinasztiák vagyonával sem. Az egykor a királyok és császárok sorának nagyságát hirdető, felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeket egy felelőtlen örökös, a fosztogató ellenség vagy az uralkodót a trónjáról letaszító forradalom is szétszórhatja a világban. Ez történt az Oroszországot több mint 300 éven át megszakítás nélkül uraló s pazar családi kincsgyűjteményt felhalmozó Romanovokkal az 1917-es forradalmakat követően.
Korábban
A csúcsról a bizonytalanságba
Több mint három évszázadnyi uralkodás után a Romanov-család volt az 1910-es évekre a világ leggazdagabb családja – vagyonuk mai értéken több százmillió dollárra rúgna. Miután 1917. március 15-én II. Miklós cár lemondott trónjáról, az ideiglenes kormány őt és családját (Alekszandra cárnét, Alekszej cárevicset, valamint Olga, Tatjána, Mária és Anasztázia nagyhercegnőket) a Szentpétervár melletti üdülővárosukban, Cárszkoje Szelóban lévő Sándor-palotába vitette.
A család 481 napot töltött gyakorlatilag házi őrizetben, viszonylagos kényelemben, szolgáikkal együtt. Miklós abban reménykedett, hogy külföldön menedéket találhatnak, ez azonban nem bizonyult megoldhatónak. Elsődleges úti céljuk Anglia lett volna, ahol Miklós unokatestvére, V. György uralkodott, azonban ő elzárkózott fogadásuktól – vélhetően attól félt, hogy saját országában is forradalmi indulatokat keltene a letaszított cár érkezése.
Alekszandr Kerenszkij, az ideiglenes kormány vezetője végül elrendelte, hogy a cári családot egy szibériai városba, Tobolszkba vigyék. 1917. augusztus 1-jén hajnalban a japán Vöröskereszt jelzésével védett magánvonatra szálltak, és elindultak kelet felé. 42 főnyi személyzet mellett magukkal vittek 50 koffernyi személyes holmit is – a ruhák, könyvek és étkészletek mellett óriási mennyiségű ékszert is összepakoltak, az esetleges meneküléshez elengedhetetlenek voltak a könnyen mozdítható és pénzzé tehető tárgyak. Az ékszerek értéke csaknem 3 millió rubelt tett ki, vagyonuk nagy része azonban hátramaradt, nem beszélve az önmagukban is értékes ingatlanokról, köztük a palotáikról.
Minden, ami mozdítható
A november 7-i bolsevik hatalomátvételt követően a legnagyobb közvetlen fenyegetésnek az uralkodó szélesebb rokonságának vagyona volt kitéve: a fejvesztve menekülő gazdag előkelők igen számottevő értékeket hagytak lakhelyeiken, és csupán a leggyorsabban és legkönnyebben mozdítható értékeket tudták magukkal vinni – részben, hogy külföldön finanszírozhassák letelepedésüket, részben arra az esetre, ha vesztegetéssel kellene megkönnyíteniük útjukat.
A cár unokahúga, Irina hercegnő az egyik leggazdagabb orosz nemes, Feliksz Juszupov herceg felesége volt. A herceg saját palotáját volt kénytelen sebtében kifosztani a forrongó Szentpéterváron: zsebeit megtömte drágakövekkel és kisebb ékszerekkel, kezében pedig két Rembrandt-festményt vitt magával (Úriember portréja kalappal és kesztyűvel, illetve Strucctoll-legyezős hölgy portréja – mindkét 1660-ban készült alkotás ma az amerikai Nemzeti Galériában található Washingtonban), amelyeket keretükből vágott ki.
Juszupov édesanyja, a legendás szépségű Zenaida hercegnő többek között a La Peregrina nevű 133 gramm tömegű igazgyönggyel hagyta el az országot, amely halála után Hollywoodba került: egy svájci ékszerésztől vásárolta meg Richard Burton amerikai színész, aki feleségének, Elizabeth Taylornak ajándékozta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
