2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Merész hajósokkal és kegyetlen gyarmatosítással indította el Portugália a földrajzi felfedezések korát

2021. szeptember 21. 15:58 Múlt-kor

A jóval nagyobb szomszédja, Spanyolország mellett az Ibériai-félsziget nyugati partjára szorult Portugália a középkor végéhez közeledve a végtelen Atlanti-óceán felé fordította tekintetét, mint a tágabb világra nyíló egyetlen kapura. A portugál tengerészek már 1341-ben megtették első útjaikat az ország partjaitól távolabb eső, csábító vizekre, feltérképezve a Kanári-szigeteket, illetve Afrika északnyugati partját. A későbbiekben a rivális Spanyolország hódította ugyan meg a Kanári-szigeteket, a portugálok azonban eddigre jelentős előnyre tettek szert a hajóépítés, a navigáció és a térképészet területén. Nem sokkal a 15. század beköszönte után az ambiciózus I. János király (ur. 1385–1433) már Marokkóra fordította tekintetét: az erős muszlim királyságot az Afrikában és azon is túl fellelhető arany, fűszerek és más mesés kincsek kapujának tekintette.

festmény
Roque Gameiro: Vasco da Gama megérkezése Kálikutba, 1498. (1900k.)

Ceuta elfoglalása és Tengerész Henrik hatása

1415-ben egy portugál flotta áthajózott a Gibraltári-szoroson a Földközi-tengerre, majd elfoglalta a marokkói Ceuta erődített kikötőjét, ezzel mintegy beharangozva Portugália megérkezését a világhatalmi színpadra.

Az elkövetkező évtizedek során I. János harmadik fia, Tengerész Henrik herceg (1394–1460) számos expedíciót finanszírozott, amelyek Afrika nyugati partjára indultak a kereszténység terjesztése, valamint az arany-, fűszer- és rabszolgakereskedelemből való profitálás céljával.

Henrik 1460-as halálának idejére a portugál tengerészek egészen a mai Sierra Leonéig is eljutottak Afrika nyugati partjai mentén, és aktív gyarmatokat alapítottak Porto Santo és Madeira szigetén, valamint az Azori-szigeteken.

Henrik halálát követően a tengeri felfedezőutak mögötti lendület némileg csökkent, azonban új erőre kapott bátyjának unokája, II. (Tökéletes) János (ur. 1481–1495) uralma idején.

1487-ben a Portugáliából Indiába vezető utat keresve Bartolomeu Dias (1450k.–1500) elsőként hajózott le Afrika legdélibb pontjáig, és kerülte meg a Jóreménység fokát, majd néhány napon át tovább hajózott, mielőtt a jó hírrel visszafordult volna hazafelé.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Tengerész Henrik hercegI. János portugál királyRoque Gameiro: Vasco da Gama elindul Indiába, 1497. (1900k.)II. János portugál királyBartolomeu DiasKolumbusz feltételezett portréjaVasco da GamaFernão de Magalhães
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár