2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Merész hajósokkal és kegyetlen gyarmatosítással indította el Portugália a földrajzi felfedezések korát

2021. szeptember 21. 15:58 Múlt-kor

Kolumbusz Kristóf és a tordesillasi szerződés

Nem sokkal később, 1488 végén Kolumbusz Kristóf genovai hajós is ott volt Lisszabonban a közönség soraiban, amikor Dias beszámolt mesés útjáról János király udvarában. Kolumbusz, aki a portugál fővárosban tanulta ki a navigáció mesterségét, és portugál nőt is vett feleségül, megpróbálta meggyőzni az uralkodót, hogy nyugat felé hajózva is el tudná érni a kincsekben gazdag „Indiákat”.

II. János azonban elutasította a genovai elméletét, aki így a rivális spanyol udvarban Ferdinánd királytól és Izabella királynőtől kapott végül támogatást, hajókat és legénységet történelmi jelentőségűnek bizonyuló útjához.

1494-ben – Kolumbusz a Bahamákat, Kubát, és Hispaniola szigetét (a mai Dominikai Köztársaság és Haiti) érintő útjáról való diadalmas hazatérését követő évben – a portugál és a spanyol uralkodók képviselői összeültek egy kicsiny spanyolországi városban, hogy felosszák maguk között az „Újvilág”, illetve „India” névvel egyaránt illetett, ekkor még ismeretlen kiterjedésű terület feletti fennhatóságot.

A tordesillasi szerződés értelmében egy észak-dél irányú vonal került meghúzásra az Atlanti-óceánon az akkor portugál irányítás alatt levő Zöld-foki szigetektől 370 leugára (az egy ember által gyalog megtehető távolság korabeli mértékegysége, a különböző országokban és korokban 2 és 5 kilométer közötti hosszt jelölt) nyugatra, amelytől nyugatra spanyol, keletre pedig portugál fennhatóság alá kerül minden újonnan felfedezett terület „Indiában”.

A szerződés később a pontatlan mérések és a vonal pontos, térkép szerinti szögének meghatározatlansága miatt számos különféle értelmezést nyert, a spanyol érdekek értelemszerűen minél keletebbre, a portugálok minél nyugatabbra kívánták helyezni, különösen Brazília 1500-ban történt felfedezését követően.

Bár a szerződésre a pápa is áldását adta, a két birodalom újvilágbéli határainak kérdését végső soron egy, a két ország által közösen indított tengeri expedíció volt hivatott eldönteni, erre azonban sosem került sor.

Bár a tordesillasihoz képest véglegesebb határokat eredményezett az 1529-ben megkötött zaragozai szerződés, a 16. század folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai kontinens kapcsán nem elég Portugália és Spanyolország között eldönteni a fennhatóság kérdését: Anglia, Hollandia és Franciaország az elkövetkező évtizedek során szintén igényt támasztottak területekre az „új” földrészen.

Emellett természetesen bármiféle, az európai hatalmak által egymás közt megkötött egyezmény teljességgel figyelmen kívül hagyta a kontinens lakóinak – akik a becslések szerint ekkoriban akár 50 millióan is lehettek – véleményét és érdekeit, miközben az európai gyarmatosítás évszázadainak ők szenvedték el a következményeit.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Tengerész Henrik hercegI. János portugál királyRoque Gameiro: Vasco da Gama elindul Indiába, 1497. (1900k.)II. János portugál királyBartolomeu DiasKolumbusz feltételezett portréjaVasco da GamaFernão de Magalhães

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár