Merész hajósokkal és kegyetlen gyarmatosítással indította el Portugália a földrajzi felfedezések korát

Vasco da Gama eljut Indiába

1497-ben Vasco da Gama (1460k.–1524) négy hajóval és körülbelül 170 emberrel Dias útvonalát követve megkerülte Afrikát, majd még elődjénél is élesebben az Atlanti-óceán déli szakaszába fordulva – a kedvező szeleket kihasználandó – kerülte meg a Jóreménység fokát.

Az éhség, a skorbut és más bajok sújtotta legénység végül sikeresen felhajózott Afrika keleti partja mentén, a mai Mozambik, illetve Kenya több kikötőjében – köztük Mozambik szigetén, illetve Mombasában – is beiktatva pihenőket.

A többnyire muszlim lakosságú Kelet-Afrikában óvatosan kellett mozogniuk – Vasco da Gama magát muszlim kereskedőnek álcázva például a mozambiki szultánnál is audienciát eszközölt ki –, de több alkalommal is menekülniük kellett, miután fény derült arra, hogy keresztények.

Egy Mombasában felbérelt gudzsaráti navigátor segítségével végül az újabb óceánt átszelve eljutottak az indiai Kálikut (ma Kozsíkóde) városába, a szubkontinens déli csücskén. Da Gama sikere megnyitotta az első tengeri utat az Oszmán Birodalom által a szárazföldön Európától évszázadok óta elzárt Indiába, ami a globális kereskedelem és gyarmatosítás új korszakának kezdetét jelentette.

Da Gama és emberei későbbi expedícióikon portugál kereskedőtelepek és katonai erősségek egész hálózatát hozták létre Kelet-Afrikában és Indiában, ennek során a brutális módszerektől sem riadtak vissza a helyi lakossággal szemben. Lisszabon kikötőjében hamarosan egymást érték a fahéjat, gyömbért, fekete borsot, sáfrányt és más értékes fűszereket szállító hajók, Portugália pedig az európai nagyhatalmak közé emelkedett.

Az aranykor véget ér

A 16. század elején Portugália lett a világ leggazdagabb országa: hajói Indiából tovább terjesztették birodalmát kelet felé, 1512-ben a Fűszer-szigeteket (Indonéziát), 1514-ben pedig Kína partjait is elérve.

Nem sokkal később a híres Fernão de Magalhães (magyarosan Ferdinánd Magellán) (1480–1521) felvetette, hogy e vidékeket nyugat felé hajózva is el lehetne érni, talán könnyebben, mint a Jóreménység fokát megkerülve.

Elméletét bizonyítandó, egy expedíció támogatását kérte I. Mánuel (ur. 1495–1521) királytól, aki azonban ezt elutasította. Kolumbuszhoz hasonlóan Magellán is a spanyol udvarhoz fordult, ahonnan meg is kapta a szükséges támogatást: spanyol hajókkal és legénységgel indult el körbehajózni a Földet 1519 szeptemberében.

Habár az út jóval hosszabb volt, mint amire számítottak, maga Magellán pedig a helyi politikai csatározásokba való belekeveredése után egy csatában életét vesztette a Fülöp-szigeteken, egyik hajója teljesítette a világ körüli utat, amelyre vállalkoztak. A spanyol zászló alatt elért siker előrejelezte: hamarosan a múlté lesz Portugália dominanciája a világtengereken.

1. Ceuta elfoglalása és Tengerész Henrik hatása
2. Kolumbusz Kristóf és a tordesillasi szerződés
3. Vasco da Gama eljut Indiába

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt