Megkezdődtek a Rákóczi-emlékév rendezvényei Budapesten

Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Lomnici Zoltán kezdeményezésére a parlament abból az alkalomból nyilvánította 2019-et II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé, hogy 315 esztendeje választották erdélyi fejedelemmé a Rákóczi-szabadságharc vezetőjét. A Hősök terén, a magyar főnemes szobránál tartott szerdai ünnepségen Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, az emlékév egyik védnöke a Kárpát-medence különböző tájairól érkező fiatalok számára mintául ajánlotta a fejedelem életét.

Úgy fogalmazott, "történelmünk egyik legkiemelkedőbb alakjának szabadságszeretete, szülőhazája iránti elhivatottsága" nem csupán 1848 és 1956 forradalmárai, valamint a 30 évvel ezelőtti rendszerváltást, magyar függetlenséget kivívók számára volt meghatározó és példaértékű: II. Rákóczi Ferenc élete ma is követendő a Kárpát-haza magyarságának és más népeinek. A fejedelem hazaszeretete, meg nem alkuvó állhatatossága, felelősségtudata napjainkban ugyanúgy zsinórmértékül szolgál - jelentette ki, hozzátéve: ezért fontos, hogy 2019 a magyar főnemesre emlékezés jegyében teljen.

Németh Szilárd azt mondta, külön öröm, hogy közösen ünnepelhetnek a határon túli nemzettársakkal, akik nem csupán a Kárpát-medencéből érkeztek, de a tengerentúli diaszpórából is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy legfőbb céljuk a nemzeti összetartozás, a hazaszeretet érzésének erősítése, a szabadságharcos hagyományok fenntartása, a kapcsolódó történelmi események széles körű megismertetése.

Magyarország leghosszabb ideig tartó, II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcát eddig még nem ünnepelték meg méltó módon, az emlékév nagyszabású programjaival azonban végre lehetőség nyílik a "régi adósság" törlesztésére - jelentette ki Németh Szilárd. Szavai szerint a fejedelem felelősségteljes, karizmatikus személyisége képes volt egységet teremteni a Habsburg Birodalommal szemben fellépő hazafiak között; elérte, hogy egy néhány száz fős csapat több tízezres létszámú, ütőképes hadsereggé duzzadjon.

II. Rákóczi Ferenc olyan nagy formátumú hazafi volt, aki Magyarország függetlenségéért nemesség és jobbágyság közé is hidat tudott építeni - hangoztatta az államtitkár. Hosszú évek kitartó küzdelmei ellenére a szabadságharcot a túlerő leverte, az 1711-ben megkötött szatmári egyezséggel lezárultak a fegyveres csaták. Az erőfeszítés azonban nem volt hiábavaló: nem sikerült Magyarországot teljesen beolvasztani a Habsburg Birodalomba, visszaállították a nemesi alkotmányt, a hadakozók pedig kegyelmet kaptak.

Németh Szilárd úgy fogalmazott, hogy a magyarok "kurucos virtusa" máig nem változott. Felidézte, hogy II. Rákóczi Ferenc soha nem fogadta el a szatmári feltételeket, inkább a keserű száműzetést választotta. Hazájába életében már nem térhetett vissza, a török Rodostóban halt meg 1735-ben. Hamvait végül 1906-ban vitték Kassára, ahol újratemették. Az államtitkár elmondta: támogatják és szorgalmazzák mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság körében olyan rendezvények szervezését, valamint oktatási anyagok készítését, amelyek méltó emléket állítanak II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek és szabadságküzdelmének.

Németh Szilárd úgy vélekedett, bár a Rákóczi-szabadságharc idején Siklós várában játszódó, 1964-ben bemutatott A Tenkes kapitánya című televíziós sorozat története kitalált, a humorral fűszerezett film mégis nagyszerűen mutatja be a kurucok talpraesettségét, bátorságát, kitartását. Azt mondta, hogy II. Rákóczi Ferenc zászlajára tűzött jelmondata - Istennel a hazáért és a szabadságért - korunkban is megkerülhetetlen üzenet minden magyarnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták