Meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét
2024. július 29. 11:20 MTI
Régészeti módszerekkel meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét – nyilatkozta vasárnap Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.
A segesvári csata
Korábban
„A projekt keretében fémdetektoros non-destruktív régészeti kutatást végeztünk, és sikerült megállapítanunk a csata pontos helyszínét, hogy hol álltak a magyarok és az oroszok az 1849. július 30-i és 31-i ütközetben. Nagyon sok új információnk van a csatáról, és tárgyakat is találtunk, amelyek láthatóak lesznek a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum jövendőbeli szárnyának új tárlatában” – idézte az Agerpres Ötvös Koppány Bulcsút.
A szakember elmondása szerint mintegy 400 ágyúgolyót találtak, valamint egyéb magyar és orosz hadi felszerelést.
A ballisztikai számítások eredményeként sikerült azonosítani a csata fő helyszínét.
A honvédgyalogság harca az orosz lovasság ellen
„Világosabbá vált Bem merész hadművelete, amivel oldalba támadta és megzavarta a jól felszerelt, háromszoros számbeli fölényben levő orosz sereget. Valós vonatkoztatási pontok segítségével sikerült rekonstruálni a csata menetét, s tisztázni olyan történéseket, melyeket korábban csak egymásnak ellentmondó visszemlékezésekből ismertünk” – mondta a marosvásárhelyi múzeum igazgatója.
A fehéregyházi csatatér feltárására 2018 és 2019 során, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és a Román Hadtörténeti Múzeum közös projektje keretében került sor.
A feltárás közvetlen célja annak a területnek a régészeti tehermentesítése volt, amelyen a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum új szárnya fog felépülni.
Petőfi Sándor halála (Hegedűs László festménye, 1855k.)
A Bem József, illetve Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornokok csapatai között zajló segesvári csatában tűnt el Petőfi Sándor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.