Megerősíti az afrikai kirajzás elméletét egy Izraelben talált ősi koponya

Az értékes csontdarab a modern ember legősibb Afrikán kívül talált maradványa. A tudományos kormeghatározás szerint 50-60 ezer éves koponyát Észak-Izraelben egy Manot nevű falu melletti barlangban 2008-ban találták még, amelyet egy földrengés mintegy tizenhárom ezer éve betemetett. A lelet elsősorban azért fontos, mert fényt deríthet az Afrikát körülbelül hatvanezer évvel ezelőtt elhagyó modern ember és a később kipusztult, egy korábbi kirajzás idején Európába került neandervölgyi ember találkozására.

A felfedezés megerősíti azt a feltételezést, hogy a mai ember elődje mintegy hatvanöt ezer évvel ezelőtt indult útnak Afrikából a különböző kontinensek felé, és a Közel-Keleten találkozott és keveredett a neandervölgyiekkel. Ezért az Afrikán kívül élő mai ember génállományának mintegy két százaléka neandervölgyi eredetre utal. A kutatást a Ben Gurion Egyetemen, a Tel-Avivi Egyetemen és az Izraeli Régészeti Hatóságnál dolgozó tudósok végezték, eredményeiket közösen publikálták a Nature folyóiratban.

Noha abban a korban már folytattak temetkezést az emberek, a csont nem volt a föld alá rejtve, feltételezéseik szerint egy vadállat hurcolhatta be a barlangba, ahol számos más állati és emberi eredetű csontot is találtak. A tudomány jelenlegi, genetikai bizonyítékokkal is alátámasztott állása szerint a modern ember szülőhelye Kelet-Afrikában volt kétszázezer évvel ezelőtt. Onnan több hullámban vándoroltak ki csoportosan az első emberek, a különböző kontinenseken letelepedő jelenlegi modern ember azonban az utolsó, körülbelül hatvanöt ezer évvel ezelőtti hullám gyermeke. Az észak-izraeli koponya megtalálása előtt ezt az elméletet nem támasztották alá emberi maradványok, ebből az időből származó, Afrikán kívüli modern emberi csontok.

Izraelben már találtak ebből a korból származó maradványokat pl. a Kármel-hegy egyik barlangjában, de az neandervölgyi eredetű volt. A két helyen megtalált kétféle lelet egyben bizonyítja a két ősi emberfaj egy időben, egymás közelében élését, keveredésük lehetőségét is. A tudósok arra nem tudnak választ adni, hogy a csont férfitől vagy nőtől származik-e, ám abban bizonyosak, hogy az illető fiatal volt, de nem gyermek. Úgy vélik, hogy a koponya egy "összekötő láncszemet" jelent, mert genetikai jellegzetességei tükrözik mind az afrikai modern ember, mind a később Európában elterjedt ember vonásait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre
• Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet
• Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
• A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa
• Piramist mindenkinek!
• Sepszeszkaf masztabája újra a figyelem középpontjában
• Történelemformáló szenzáció: az egyiptomi piramisok alatt egy komplett várost találhattak a tudósok
• A Rosette-i kő: az ókori Egyiptom titkainak kulcsa
• Egyiptomi katonák és görög zsoldosok harcoltak „Armageddonban"