Még ma sem tudjuk, hogy kik és miért bombázták Kassát
2018. június 26. 10:55 MTI
77 éve, 1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens szolgált ürügyként Magyarország belépéséhez a második világháborúba.
Korábban
A magyar katonai és politikai vezetők 1941 tavaszán mind több információt kaptak a Szovjetunió ellen tervezett német támadásról, amely végül június 22-én indult meg. A gyors német diadalra számító vezérkar egyre nagyobb nyomást gyakorolt a kormányra a hadba lépés érdekében. Bárdossy László kormányfő javaslatára a kormány június 23-án döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról. Bárdossy azt elhallgatta az ülésen, hogy Molotov szovjet külügyi népbiztos arról biztosította a moszkvai magyar követet, hogy a szovjet kormánynak nincs támadó szándéka Magyarországgal szemben, és bizonyos területi revízióhoz is hajlandó támogatást nyújtani.
A németek hivatalosan nem kérték a magyar katonai közreműködést (de nem is zárkóztak el tőle), ennek híján pedig sem Horthy Miklós kormányzó, sem Bárdossy nem hajlott az önkéntes belépésre. A magyar vezetőket ugyanakkor aggasztotta Románia és Szlovákia azonnali belépése, mert attól tartottak, hogy a két szomszédos állam a végső osztozkodásnál kedvezőbb helyzetbe kerülhet. A „casus belli” végül 1941. június 26-án következett be. Azon a napon 13 óra 7 perckor délkeleti irányból három felségjel nélküli repülőgép közelítette meg Kassát, és 29 közepes bombával szórta meg a várost, de kimondottan hadi célpontokat nem támadott, majd távozott. A támadásnak 29 halálos áldozata, 14 súlyos és 48 könnyű sebesültje volt, összesen hárommillió pengősre becsült károk keletkeztek számos épületben.
A hadsereg hivatalosan azt közölte, hogy az akciót szovjet gépek hajtották végre, a fel nem robbant bombákat - egy hónappal később - ugyancsak szovjet gyártmányúként azonosították. A politika is ezt a verziót fogadta el, annál inkább, mert Bárdossy a kormányzó és a parlament előtt is eltitkolta a kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki német típusú gépeket vélt felismerni a támadókban. A kormányfő álláspontja az volt: ha a gépek németek voltak, az még inkább a háborúba való belépés mellett szól, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy ez a németek kívánsága. A történetekről - diplomáciai kapcsolatok híján - a szovjet álláspontot nem lehetett megismerni, erre a magyar fél egyéb csatornákon sem törekedett.
A kormány még június 26-án megtorló támadásról döntött, és elfogadta Bárdossy javaslatát, hogy a „provokálatlan támadás következtében hadiállapotban levőnek tekintsük magunkat Szovjetoroszországgal”. A döntést a kormányfő másnap jelentette be a képviselőházban, aznap már magyar gépek támadtak szovjet városokat, majd egy 40 ezres magyar seregtest lépte át a szovjet határt. A hadüzenettől sokáig ódzkodó Bárdossy valószínűleg úgy kalkulált, hogy ha már elkerülhetetlen a bekapcsolódás a háborúba, ezt minél gyorsabban meg kell tenni, részben azért, hogy magunk szabhassuk meg ennek kereteit, részben pedig azért, hogy idejében csatlakozzunk a győztesekhez. Utólag mindkét megfontolás hibásnak bizonyult.
A kassai bombázás elkövetői máig ismeretlenek. A provokáció érdekében állhatott a katonai felső vezetésnek, a németeknek, akik hivatalos felkéréssel nem akarták magukat Budapestnek lekötelezni, továbbá Antonescu Romániájának is: a román diktátort aggaszthatta, hogy a területi igényeket tápláló Magyarország megkímélheti haderejét. Német-román közös akció mellett szól a támadó gépek délkeleti repülési iránya, amely a német és a román légiflotta fő erőinek báziskörlete, a Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett. A kevésbé valószínű verziók között szerepel, hogy eltévedt szovjet gépek akciójáról volt szó, amelyeknek a bombázásra nem volt parancsuk, mert a szovjeteknek semmi okuk nem volt arra, hogy kiprovokálják a magyar hadba lépést. Elképzelhető, de szintén nem valószínű, hogy az iglói repülőtérről a Szovjetunióba dezertált szlovák pilóták bombázták volna német gépekkel a felvidéki várost.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.