Mátyás király unokájának nyughelyéül is szolgált egykor a gyulai ferences templom
2017. augusztus 28. 13:36 MTI
Régészeti ásatásokat, majd rekonstrukciós munkálatokat végeznek a ferences romtemplomban Gyulán - közölte pénteken a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Kónya István, a város alpolgármestere.
Korábban
Elmondta, hogy a város saját költségvetéséből hatmillió forintot biztosít a munkálatokra, a jelenleg is látható falmaradványok megerősítése mellett téglából visszaépítik a szentély előtt található nyúlványt, amely a templom 15. századi kibővítése volt. A rekonstrukció várhatóan októberben ér véget, akkor egy nyitott szentmise keretében szeretnék újraavatni a templomot - tette hozzá.
Kónya István kifejtette: az 1420 és 1566 között működött ferences templom a maga korában egyedinek és nagynak számított, egy 1535-ös feljegyzés szerint a templomhoz tartozó rendházban 23-an éltek. Történelmi források szerint háromszor is tartottak itt rendi gyűlést, 1491-ben, 1531-ben és 1533-ban. Kerecsényi László gyulai várkapitány az 1560-as években parancsot adott, hogy a templom építőköveiből erősítsék meg a várat. Emellett több gyulai templom is épülhetett részben a ferences rendház és szentély maradványaiból.
A rekonstrukció után szeretnék a romtemplomot bevonni a város turisztikai életébe - mondta Kónya István, aki hozzátette, a városvezetés kiemelten kezeli a műemlékek védelmét, ennek egyik jeles példája az Almásy-kastély rekonstrukciója. A régészeti feltárást végző Liska András, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. vezető muzeológusa elmondta, hogy a templomnak lényegében csak a szentély része maradt meg, az eredeti falak a jelenlegi talajszint alatt húzódtak, a most megerősíteni szánt falmaradványokat a hatvanas években végzett ásatás során emelték.
A templom építését Maróti János macsói bán, vagy a fia, László kezdeményezhette és finanszírozta. A területen az 1930-as években Implom József is végzett ásatást, akkor találták meg Corvin János lányának, Erzsébetnek (aki Hunyadi Mátyás király unokája volt) és feleségének, Frangepán Beatrixnak a sírhelyét.
Erről szólva Liska András elmondta, a sírokat valószínűleg a török korban kirabolták, a csontok akkor szétszóródtak. A második világháború alatt az Implom József által talált régészeti leletek eltűntek vagy megsemmisültek. Meglepetésükre a jelenlegi ásatás során találtak két emberi csontdarabot, amelyet antropológusok vizsgálnak meg a közeljövőben - mondta a szakember. Megtalálták továbbá a két sírhely eredeti, középkori alapjait. Liska András szerint a templomba temettek el egy harmadik személyt is, ám róla semmilyen feljegyzés nem került elő, és a sírhely jelenleg magánterületen van, így azt nem tudják vizsgálni. A kutató hozzátette, a régészeti munkák a jövő héten befejeződnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott tegnap
- Hatalmas lakomákkal ünnepelték a karácsonyt a középkorban tegnap
