Másfél millió halott után valódi győztes nélkül zárult Irak és Irán nyolc éves háborúja
2020. szeptember 22. 18:35 Múlt-kor
Szögesdróterdők, lövészárokrendszerek, tömegrohamok és mustárgáz. A Perzsa-öböl térsége 40 éve, 1980. szeptember 22-étől csaknem nyolc évre az első világháborús Nyugat-Európává alakult. Az iraki–iráni háború még abban is hasonlított a 20. század elején megvívott első globális konfliktusra, hogy az egyik kirobbantója, az iraki Szaddám Huszein úgy gondolta, hogy ellenfele, a forradalmi lázban égő Irán rövid időn belül összeomlik. A villámháborús tervek azonban nem igazolódtak, az irániak állták a sarat, így véres állóháborúvá fejlődött az olajért és a térség nagyhatalmi pozíciójáért elindított konfliktus.
Korábban
Új vezetők, régi ellentétek
Az iraki-iráni háború két meghatározó alakja – iraki részről Szaddám Huszein, iráni részről Khomeini ajatollah – egyaránt 1979-ben lépett a reflektorfénybe. Szaddám Huszein 1979 júliusában került az iraki elnöki székbe, míg Khomeini ajatollah és az általa vezetett Forradalmi Tanács az iráni sahot búcsúztatta a hatalomból egy iszlám fundamentalista forradalom keretében 1979 januárjában.
A két politikus hatalomra jutása közül Khomeinié nagyobb jelentőséggel bírt, mivel Iránban a Mohammad Reza Pahlavi sah vezette nyugatias, ám korrupt monarchia megbukott, és egy teokratikus államberendezkedés lépett a helyébe. Az Iránban végbemenő földrengésszerű változások megrengették az egész térséget, amely végül a háború kirobbanásához vezetett.
A két ország közötti viszony már a fent említett két szereplő hatalomra jutása előtt is feszült volt, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt el-Arab folyó feletti kontroll megszerzése miatt. A fontos vízi útvonalként funkcionáló határfolyó alsó szakasza ugyanis teljes egészében iraki fennhatóság alá tartozott, az iráni határ csak a folyó keleti partjainál kezdődött.
Ez szálka volt Teherán szemében, és az iráni diplomácia állandó harcot folytatott azért, hogy a határt a folyó közepén húzzák meg, biztosítva ezzel a vízi útvonal egyenrangú használatát, hiszen a Satt el-Arab számos olajkikötőt kötött össze a Perzsa-öböllel.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy a folyó keleti partján az iráni oldalon terült el az olajban gazdag Huzesztán tartomány, amelynek lakossága arab többségű volt, így a terület iraki expanziós törekvések célkeresztjébe került. A vízi út kapcsán 1975-ben az iráni sah Mohammed Reza Pahlavi és az akkor még alelnökként tevékenykedő Szaddám Huszein végül egyezségre jutott, és létrejött az irániak által óhajtott, a folyót kettéosztó megállapodás.
1979 elején Khomeini hatalomra jutásával azonban radikálisan megváltozott a helyzet. A nyugatbarát sah megbukott, az országban bevezették az iszlám törvénykezést, a sah tanácsadóit elüldözték vagy kivégezték. Ennek a tisztogatásnak rengeteg katonatiszt is áldozatul esett, ami az iráni hadsereg ütőképességének a drasztikus gyengülését eredményezte.
Ráadásul a sah idejében felfejlesztett iráni hadsereg a szoros amerikai-iráni viszony miatt zömmel amerikai fegyvereket használt, amelyeknek utánpótlását és alkatrészellátását a sah bukása után az irániak által csak „Nagy Sátánnak” nevezett Egyesült Államok már nem volt hajlandó biztosítani. Huszein, aki eközben elfoglalta Irak elnöki székét, úgy látta, hogy elérkezett a kedvező alkalom az Iránnal való leszámolásra.
Az ok a háborúra a Tarik Aziz iraki külügyminiszter elleni merényletkísérlet volt, amelyre válaszul 1980. szeptember 22-én Irak megindította a támadást Irán ellen. Szaddám azt remélte, hogy a szétzilált iráni haderő pillanatok alatt összeomlik, és a túlságosan szélsőséges, konzervatív intézkedéseket hozó Khomeini ajatollahból és az iszlám forradalomból kiábrándult tömegek majd megbuktatják az új teokratikus államot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
- Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
- Tengernyi programot kínál a gyermekes családoknak is a Szent István Nap
- Sokáig maradt a Városligetbe látogató gyerekek kedvence az olasz bohóc cirkusza
- A madarak számára is kellemes környezetet biztosítottak a régi Városliget tavai
- A legendás Zeppelin léghajó útját is megörökítették a Városliget fölött
- Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
