Másfél évszázada rejtély, kié lehetett az ólomkoporsóban talált csodálatos hajkorona

2000-ben egy Jamie Cameron nevű kisfiú az iskolájával ellátogatott a Southamptontól nem messze található romsey-i apátságba, ahol a sírásók másfél évszázaddal korábban a szenzációs felfedezést tették. Jamie-t elsőként a vitrinhez vitték, amelyben egy teljes hajkorona hevert azon a párnán, amelyen megtalálták. Ez az élmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kis Jamie-ből később régész lett – olvasható a BBC cikkében.

„Azt gondoltam, egy napon, amikor felnövök, talán olyan munkám lesz, amely lehetővé teszi számomra, hogy utánajárjak, ki lehetett ez személy” – emlékezett vissza a ma 23 éves Cameron, aki az oxfordi és a cambridge-i egyetemen is tanult. Gyakorlatilag teljesült a gyermekkori vágya, ugyanis valóban azt kutatja, ki viselte az apátságban talált impozáns hajkoronát, amely még ma is úgy áll, mintha „tulajdonosa” fején lenne. Holott a rejtélyes személy koponyáját nem találták meg a kutatók, akik szerint a hajon található fehérebb részek azonban a „skalp” maradványai.   

Amikor rábukkantak a hajkoronára, a szenespincébe dobták, és egészen addig ott is maradt, amíg valaki nem gondolta úgy, hogy a lelet talán értékesebb annál, hogy egy szenespincében veszni hagyja. A felfedezés körülményeiről beszámoló egyik sírásó, J. Major feljegyzése alapján a koponya már a megtalálás idején sem volt benne a koporsóban – a sírásók a hajfonat mellett mindössze egyetlen ujjcsontra bukkantak.

Az apátságnak azon részéből kiindulva, ahol a koporsót megtalálták, sokan úgy vélik, nem kizárt, hogy a haj az angolszász időkből származik, míg mások a római uralom évszázadaiig vezetik vissza. Azzal kapcsolatban, hogy kié lehetett a hajkorona, számos elmélet született, konkrét adatokkal azonban senki sem tudott szolgálni. Frank Green, az apátság régészeti tanácsadója, aki éveket ölt bele a szóban forgó személy felkutatásába, elmondta, hogy munkatársaihoz hasonlóan mindig is úgy gondolta, hogy a személy előkelő társadalmi rétegből származott, mivel az ólomkoporsót még egy fakoporsó is fedte, sőt, még az ólomkoporsón belül is volt még egy fából készült koporsó.

Az évek során felmerült, hogy a haj esetleg egy szenté lehetett. Tim Sledge, az apátság lelkésze szerint az első apátnő, Szent Morwenna, valamint az apátság védőszentje, Szent Ethelflaeda jöhet szóba, ám Sledge úgy véli, ezek a feltételezések vélhetően csak a romsey-iak romantikus képzelgéseinek tudhatók be. A szentek a városon kívül gyakorlatilag ismeretlenek.

Jamie Cameron nemrég visszatért a helyszínre, hogy egy kis darabot levágjon a hajfonatból, majd átadja az Oxfordi Egyetem illetékes kutatóinak. Dr. Thibaut Deviese gázkromatográfiás elválasztással kombinált tömegspektrometriás eljárás segítségével szétválasztotta a hajból kinyert sötét, olajos anyag molekuláit, amelyet aztán egy grafikonon jelenítettek meg. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a kérdéses anyag a fenyőgyanta.

Nem ez volt az egyetlen vizsgálat, amelyet a kutatók elvégeztek. A szénizotópos kormeghatározás során kiderült, hogy a személy a közép- vagy kései angolszász időszakban élhetett: szinte bizonyos, hogy valamikor 895 és 1123 között halt meg. 68,2 százalék az esélye annak, hogy 965 és 1045 között hunyt el. A teszteknek köszönhetően az is kiderült, hogy a titokzatos személy halat fogyasztott bizonyíthatóan fogyasztott.

Ez alapján tehát mégsem zárható ki, hogy az egyik helyi szenté lehet a jó állapotban megőrződött hajkorona, az eddigi vizsgálatok azonban nem szolgálnak elég bizonyítékkal ahhoz, hogy a régészek ezt biztonsággal kijelenthessék. Frank Green szerint, amennyiben valóban az apátság védőszentje, Szent Ethelflaeda  hajáról van szó, érthetetlen, hogy miért nem került a sír évszázadokon át a helyiek vallási életének középpontjába. Cameron szerint nem kizárt, hogy a jövőben DNS-vizsgálatokat is el fognak végezni, így azonban egyelőre még annyi sem bizonyos, hogy valóban egy nőről van-e szó. Az előrelépés azonban megkérdőjelezhetetlen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"