Már tizennyolc évesen harci repülőgépek tervezéséről álmodozott Henrich Focke

Henrich Focke arcképe a Hírességek csarnokában

Korán vonzásába kerítette a repülés, tizennyolc évesen már sport- és harci repülőgépeket tervezett. Gépészmérnöki tanulmányait 1908-ban Hannoverben kezdte meg, itt kötött barátságot Georg Wulffal, akivel az első világháború kitörésekor együtt jelentkeztek katonai szolgálatra. A szívproblémákkal küszködő Focke először a gyalogsághoz került, 1915 tavaszán azonban egyik barátja segítségével sikerült átkerülnie a légierőhöz. 1920-ban kitüntetéssel diplomázott, majd egy brémai víz- és gázrendszerekkel foglalkozó cégnél helyezkedett el.

1924-ben Wulffal és egy Werner Naumann nevű üzletemberrel alapították meg a Focke-Wulf repülőgépgyárat, amely eleinte oktató-, sport- és szállítógépeivel tűnt ki, egyik legnevezetesebb gépe az 1927-ben alkotott, Kacsának becézett F-19A volt. A kísérleti konstrukció nem vált be, technikatörténeti érdekesség maradt, jóllehet nagy sebességű gépeknél ma is alkalmaznak „kacsa” elrendezésű segédszárnyakat.

Az események tragikus fordulatot vettek, Wulf 1927-ben tesztelés közben meghalt. Az üzlettársát elvesztő Focke 1930-ban visszautasította a danzigi (gdanski) Műszaki Intézet vezetését, a következő évben Bréma vezetése professzori címet adományozott neki. A Focke-Wulf 1931-ben összeolvadt az Albatros nevű vállalattal, ekkor vették fel Kurt Tank tervezőmérnököt, akinek közreműködésével sikeres géptípusok egész sorozatát bocsátották ki.

Focke az 1930-as években kezdett helikopterekkel foglalkozni. A cég először a spanyol Juan de la Cierva tervei alapján készült Cierva C.19 és a Cierva C.30 típusokat gyártotta, amelyek szokványos repülőgéptörzzsel, elöl légcsavarral készültek, de szárnyak helyett a géptörzsre 3-4 ágú rotort helyeztek. Ekkor határozta el, hogy a mindennapokban is alkalmazható helikoptert fog tervezni. Így született meg a Fw 61 1937-ben, amelynek törzse a bevált Fw 41 gépből származott, szárnyaira pedig a két, ellentétes irányban forgó rotort helyezték fel.

A Cierva C.19 tervei alapján készült Focke-Wulf gyártmány, 1932 (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 102-00996A / CC-BY-SA 3.0)

A gép minden addigi rekordot megdöntött, 82 percig maradt a levegőben, 122 kilométeres sebességet ért el, 230 kilométer távolságra és 3427 méter magasra jutott. A nácik felismerték a konstrukcióban rejlő propagandalehetőséget, 1938 februárjában a híres pilótanő, Hanna Reitsch tizennégy egymást követő éjszaka repült a helikopterrel a Deutschlandhalle zárt sportcsarnokban, hatalmas nézőközönség előtt.

Focke ekkor már nem dolgozott az általa alapított repülőgépgyárban. A nemzetiszocialisták 1936-ban „politikailag megbízhatatlannak” minősítették és eltávolították, a vállalatot az AEG konszern vette át. A helikopterek fejlesztése terén elért eredményeit azonban méltányolták, és Gerd Achgelis pilótával létrehozhatta a Focke-Achgelis nevű vállalkozást Delmenhorstban.

A Focke-Wulf már nélküle, Kurt Tank tervei alapján építette meg a második világháború egyik legjobb vadászgépét, az Fw 190-t. A kiváló manőverező képességű, együléses, egymotoros vadászgépet először Franciaországban vetették be, később az angliai csata során felülmúlta a brit Spitfire gépeket. A 2240 lóerős motor 790 kilométeres csúcssebesség elérésére tette képessé, rekordmagassága 11 kilométer, hatótávolsága 960 kilométer volt, két géppuskával és két gépágyúval látták el a pusztításra tervezett eszközt.

A legek ura, a második világháború egyik legjobb vadászgépe, az Fw 190

A Focke-Achgelis újabb konstrukciója az Fa 223 jelű óriás helikopter volt, az egy tonna teher szállítására képes Drache (Sárkány) 1939-ben szállt fel. A második világháború idején nagy sorozatban gyártották, de a legtöbb példány elpusztult a harcok folyamán. A két megmaradt Drache egyike szétszerelve Amerikába került, a másik – első helikopterként – a La Manche-csatorna fölött repült át Angliába. A gyár 1944-ig működött, és a vitorlázógépektől a hidroplánokon át a helikopterekig számos típust bocsátott ki, 1942-től sugárhajtású gépeket is gyártottak.

Focke a második világháború után egy francia vállalatnak segített az Fa 223 továbbfejlesztett változatának elkészítésében, 1948-ban Brémában megalapította saját mérnökirodáját, amely hajók és házak tervezésével foglalkozott. Később műszaki tanácsadóként dolgozott a Brit Légügyi Minisztériumnál, de megfordult Hollandiában és Brazíliában is.

Több helikoptertípust tervezett, Brémába visszatérve folytatta aerodinamikai kísérleteit, egy fészerben még szélcsatornát is épített, amelyet csak 1997-ben fedeztek fel. Kimagasló repülőmérnöki tevékenységéért a Német Repülési és Űrhajózási Társaság 1961-ben a Ludwig Prandtl-gyűrűt adományozta neki. Henrich Focke 1979. február 25-én Brémában halt meg. Az a brémai épület, amelyben laboratóriuma és szélcsatornája működött, ma emlékének szentelt múzeum.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2018

• A következetes újító: Bánki Donát
• Hét gyermekként trónra került király
• Nagy Katalin szerelmei
• A párizsi magyar békedelegáció naplói
• A magyar mágnás álomkastélya
• Az elfeledett Delaroche
• Az Iron Maiden első koncertje Budapesten
• Marie Antoinette megteremtői
• Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc