Már a konkvisztádorok is durván szennyezték a levegőt

Miután megdöntötték az inka birodalmat, a spanyolok számtalan bennszülött indiánt kényszerítettek ezüstbányászatra borzalmas körülmények között. A kutatók most a Quelccaya gleccser mélyén találtak olyan szennyeződéseket, amelyek az ezüstkitermelés nyomán felszabaduló nagy mennyiségű fémpor lerakódásával keletkezhettek.

Ekkoriban a mai Bolíviában fekvő Potosí-hegy - még ma is működő - bányái számítottak a világ legnagyobb ezüstlelőhelyének. Ugyan már az inkák is bányásztak ott, a spanyolok 1572-ben új módszert vezettek be, amely jelentős mértékben növelte a kitermelt ezüst mennyiségét, azonban eközben súlyosan rongálta a környezetet: a kitermelésből származó hatalmas mennyiségű ólompor és más szennyeződések az egész régiót beterítették, így eljutottak a 800 kilométerre északkeletre - a mai Peruban - található Quelccaya gleccserhez is.

A spanyol finomítóeljárás magában foglalta az ezüstöt és ólmot is tartalmazó ezüstérc porrá törését, amelynek következtében a felszabaduló fémporból a levegőbe is jutott. Az összetört port higannyal keverték össze, végül az egészet addig melegítették, amíg a higany elpárolgásával elkülöníthetővé vált az ezüst.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányban a tudósok azt írják, hogy a múlt légszennyezésének vizsgálatához mintegy 5600 méter magasban fúrtak a Quelccaya gleccser jégtakarójába. A különböző jégrétegek korát pontosan megtudták határozni, mivel az esős és a száraz évszakokban keletkezett jég könnyen elkülöníthető egymástól.

A 16. és 18. század között, a spanyol ezüstbányászat időszaka alatt keletkezett jégben található szennyeződések többnyire ólmot tartalmaztak, de arzén és más anyagok is kimutathatók a mintákban. A tudósok szerint ezek a nyomok a legkorábbi nagymértékű levegőszennyezés bizonyítékai Dél-Amerikában, a környezetkárosítás több mint két évszázaddal előzte meg az ipari forradalmat.

Paolo Gabrielli, az Ohiói Állami Egyetem kutatója szerint a vizsgált szennyeződések több tízezer helyi szomorú sorsára emlékeztetnek, akiket a spanyol gyarmatosítás ezüstbányászata rossz körülmények között dolgoztatva zsákmányolt ki. "A munkájuk valóban borzalmas lehetett. Sokan meghaltak a kimerítő fizikai erőfeszítésben, de az sem volt ritka, hogy a földalatti bányák beomlottak, eltemetve és megölve emberek százait" - mondta el.

 Az egyetem egy másik kutatója, Lonnie Thompson földtudós szerint a Quelccaya gleccser a Föld klímatörténetének "Rosette-i köve", ugyanis az innen nyert minták adatokat szolgáltatnak a múlt éghajlatváltozásairól, és talán a különböző vírusok és baktériumok evolúciójáról is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült