Már a honfoglalás előtt megkezdődött a magyar-görög kapcsolatok hosszú históriája

2021. március 25. 15:51

Korábban

Végleges letelepedés

Talán sokak számára ismert, hogy Konstantinápoly bukása után sokáig Velence volt a görög diaszpóra központja. A 18. század közepétől azonban új központok alakultak ki: ezek közé tartozott Pest és Bécs.

Magyarország kereskedelmi életének irányításában ekkoriban vezető szerepet játszottak a görögök, s ezt a virágzó tevékenységet csak később gátolták a kormányzat merkantilista politikájának jegyében született korlátozó rendelkezések, mint például az 1774-es királyi rendelet, amely megkövetelte a hűségeskü letételét, s ezáltal a végleges magyarországi letelepedést.

A hűségesküt mindig hivatalos kiküldöttek előtt tették. Hogy milyen volt, azt Pornárovits Demeter tokaji görög 1792. szeptember 23-i eskütételével illusztráljuk:

„Én, Pornárovits Demeter esküszöm az Élő Istenre és az én Keresztényi Hitemre, ígérem és fogadom, hogy minekutána és a Török Birodalomból a Császári és Királyi Tartományokba által költöztem mind mostan Uralkodó, mind ezután következendő Felséges Császárhoz és Királyhoz örökösen hív, engedelmes és alája vettetett jobbágy leszek, annak betsületét, méltóságát és javát előmozdítani és megtartani igyekszem, a kárát pedig amennyire rajtam áll, eltávoztatni kívánom.

Ő Felsége Híveinek és Barátainak Barátttya, Ellenségeinek pedig ellensége lészek, mindenekben az Ország vagy Tartomány Törvényéhez magamat és cselekedeteimet alkalmaztatni fogom és valamint az Hazának javát keresni, úgy kárát eltávoztatni igyekezem. Pénzt Magyar Országból és más Ő Felsége Tartományából Török Országba se titkon se nyilván ki nem viszek, sőt ha másokat kivinni tapasztalnék, azokat is bé adni magamat kötelezem. Isten engem úgy segéllyen.”

II. Lipót császár 1790. évi dekrétuma biztosította a görögök számára a törvényes ingatlanszerzés és hivatalviselés jogát, vagyis a birodalom más polgáraival egyenlő rangra emelte őket. Ennek előtte pedig II. József kiadott türelmi rendelete (1781) megteremtette a törvényi feltételeket ahhoz, hogy a birodalom területén élő ortodox hitűek templomokat emelhessenek.

A 18. században az egyre sűrűbben bevándorló görögök 35 egyházközséget alapítottak magyar földön. A görög alapítású templomok a kereskedelmi útvonalak mentén létesültek, és legtöbbjük a görög származású Dionisziosz Popovics (családi neve Dimitriosz Papai Anuszisz) budai szerb püspök idején épült (1790-1829), s általában a szerb törvénykezés alá kerültek. Amíg fel nem épültek saját templomaik, a görögök más ortodox templomokba jártak, főleg a szerbek templomaiba, akikkel közösen is emeltek templomépületeket.

A cikk forrása: Körtánc füzetek

Az újkori görögség egyik legnagyobb történelmi fordulópontja, az 1821. évi görög szabadságharc és a magyarországi görögség kapcsolatáról itt, a hazai görögség további történetéről pedig itt, a Körtánc füzetek további részeiben olvashatnak.

A Görög Intézet a görög szabadságharc 200. évfordulójára Budapest görög szíve címmel, közel egy órás dokumentumfilmet készített. A film a reformkori Magyarországon meghatározó szerepet játszó első görög diaszpóra nagy befolyással bíró családjairól szól. A 19. századon átívelő történet a kezdetektől egy világváros születéséig szól, amelyben szerepet játszott néhány kiemelkedő görög kereskedő és bankár, élükön a Sina családdal. A film alább tekinthető meg.