2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Pest görögjeinek aktív szerepe volt az 1821. évi görög szabadságharc támogatásában

2021. március 25. 12:49

Nehéz időkben az anyaország mindig számíthatott a a diaszpórában élő görögség segítségére. Nem volt ez másképp 1821-ben sem. Az Osztrák Birodalom nagyobb városaiban – Triesztben, Bécsben, Pesten – élő görögök is támogatásukról biztosították a szabadságharcot, még akkor is, ha ez az osztrák állam rosszallását váltotta ki, olvasható a Görög Intézet honlapján, amely Füves Ödön az 1821. évi görög szabadságharc magyarországi vonatkozásairól írt cikke alapján készült.

Küzdelem az athéni Akropolisznál
Küzdelem az athéni Akropolisznál

Füves szerint a felvilágosodás eszméi nemcsak a magyarok, hanem a nálunk élő görögök számára is csakhamar ismertekké váltak. Míg a felvilágosodás a pesti görögök széles körében nem talált visszhangra, annál nagyobb érdeklődést váltottak ki a francia forradalom eszméi, mert azok a szabad Görögország reményét keltették fel bennük. A Martinovics-féle összeesküvés 1795. évi vérbefojtása után indult meg a görög nép felszabadítását célul kitűző titkos társaság, az Eteria tón Filon szervezése, amely már 1780-ban Bukarestben megalakult. E mozgalom élére 1796-ban Rigasz Velesztinlisz költő állt. A pesti görögök is tevékenyen részt vettek a szervezkedésben. Rigaszt a felkelés megindítása előtt elfogták az osztrák hatóságok és átadták a törököknek, akik őt 1798-ban 7 társával együtt Belgrádban megölték.

Bár Rigasz kivégzésével együtt mozgalmát is megsemmisítették, a görögök szabadságvágyát kiirtani azonban nem tudták. Pár évvel később a görögök ugyanis újból mozgolódni kezdtek nemcsak Bécsben, hanem Magyarországon is, úgyhogy a Monarchia rendőrsége már 1803-ban figyelni kezdte őket. A görögök forradalmi titkos társaságának, a Filiki Eteriának (Baráti Társaság) megalakulására 1814-ben került sor. A független görög állam megteremtését célul kitűző mozgalom Közép- és Kelet-Európa minden nagyobb városában élő görögök között szárnyat bontott. Ezért az osztrák rendőrfőparancsnokság (Polizeihofstelle) már 1815 elején elkezdte a nyomozást a társaság után.

A Magyar Országos Levéltárban a Kancellária Elnöksége irattárában megtalálható a kancellárnak a nádorhoz intézett 1815. április 23-i rendelete, amelyben elrendelte a pesti és újvidéki görögök megfigyelését. Hager rendőrfőnök jelentésében arról tudósít, hogy az orosz szolgálatban álló gróf Capo d’Istria Ignatiosszal, Ungro-Valachia metropolitájával együtt Bécsben egy Görög Múzsabarátok elnevezésű társaságot alapított látszólag művelődési, valójában azonban orosz érdekeket szolgáló politikai céllal. E titkos szervezet pénzgyűjtést is folytat. A szerzett értesülések szerint a társaságnak Pesten és Újvidéken is vannak központjai.

Pesten Nicolaus Bekella gazdag kereskedő irányítása alatt működik a Filiki Eteria. Itt pénzt gyűjtenek a görögök azzal a céllal, hogy az összegből a pesti „hellén” iskola tanárait ne Athénbe, hanem Szmirnába küldjék kiképzés céljából. A görög származású Dionisziosz Popovics budai szerb püspök engedélyével a pesti görögök külön kápolnát létesítettek, amelyben engedély nélkül harmadik tányérozást (gyűjtést) is végeztek ismeretlen célra. A Filiki Eteria másik jelentős magyarországi központja Újvidéken volt. Bár e városban kevesebb görög élt, mint Pesten, de azok vagyoni szempontból nem voltak jelentéktelenebbek a pesti görögöknél. Minthogy Újvidék az ország akkori határának számított, azért a görögök itt áruszállító hajókon könnyen kicsempészték Törökországba az összegyűjtött pénzt. Ennek megakadályozására Hager intézkedések megtételét javasolta annál is inkább, mert a pesti és bécsi görögök szoros kapcsolatban álltak egymással.

A nádor elrendelte e két magyarországi városban élő görögök megfigyelését. A magyarországi görögök kapcsolatát a Baráti Társasággal bizonyítja Czerwenka zimonyi (ma Zemun néven Belgárd egyik külső kerülete) „Generalfeldwachmeister” 1816. február 13-i titkos jelentése is, amely szerint a zimonyi görögök 400-500 forintot gyűjtöttek már a Múzsabarátok Társaság céljára. Czerwenka február 23-án jelentette, hogy Kozani görögországi város 5 fiatal Múzsa-barát tagja Zimonyba érkezett. Köztük volt Johaness Szacelláry pesti görög kereskedő Demeter nevű fia, valamint a szintén Pestre igyekvő Johannes Agora, aki barátjának, Michael Perdikarisz kozáni orvosnak Anthimosz Gaziszhoz, a bécsi Múzsabarátok Társaság elnökéhez intézett levelét hozta magával. Lehetetlen, hogy ezek az ifjak és a többi hazánkon átutazó, illetőleg Bécsbe kiutazó görögök ne beszéltek volna honfitársaik körében a mindjobban kibontakozó mozgalomról. Hogy a magyarországi görögség is részvevője volt e mozgalomnak, bizonyítja az is, hogy a Filiki Eteria nemzetközi titkos levelezésében a 87-es szám Magyarországot, a 88-as szám pedig Pestet jelentette.

Kétségtelen, hogy 1820-ban, amikor Ipszilandi Sándor vette át a Filiki Eteria vezetését, már nemcsak a magyarországi görögök, hanem a magyarok is ismerhették a görögök szervezkedését. Ennek bizonyítéka az a tény, hogy amikor 1821 márciusában Ipszilandi átlépte csapatával, az ún. Szent Sereggel a Prut folyót, vagyis megindította a fegyveres felkelést, akkor katonái közé magyarokat is felvett. Ipszilandi közvetlen kíséretében találjuk Georgius Laszaniszt, akiről tudjuk, hogy előzőleg apósa, Nicolaus Takátsy pesti görög kereskedő üzletében volt segéd.

A szabadságharc kitörésének híre nagy lelkesedést váltott ki a magyarországi görögök körében is. Erről a határtalan örömről tesz jelentést J. G. Mailath április 3-án Sedlnitzky rendőrfőnöknek. Aggódva írja, hogy szerte az országban, de főképpen Pesten, a Bánátban és Újvidéken nagy lelkesedéssel olvassák Ipszilandi görög nyelvű kiáltványát és annak más nyelvű fordításait. Ezek között magyar fordítás is lehetett.

A Szent Sereg június 19-i dragasani leverése után Ipszilandit és Laszaniszt Temesváron, majd Aradon át Munkács várába vitték. Egy R. X. kézjegyű levélben július 15-én azt olvashatjuk, hogy milyen szomorúság töltötte el a pesti görögöket Ipszilandinak és seregének szerencsétlen sorsa miatt. A vereség után Magyarországra menekültek közül sokan igen nyomorúságos állapotban értek Pestre, ahogy erről R. X. augusztus 15-i jelentésében tudósít. Elszállásolásuk az egyházközség Galamb utcai szegényházának vendégszobájában történt. A helybeli kereskedők – élükön Harisszal és Dormuszisszal – élelemmel, ruhával és pénzzel látták el a menekülteket, és így bocsátották el őket néhány nap múlva Trieszten át Morea felé, hogy ott folytassák a harcot a törökök ellen. A sikertelen moreai felkelés után 1823-ban több menekült kereste fel Budán Dionisziosz Popovics görög származású püspököt. Egyik alkalommal egy menekült négy fiával a földre borult előtte, ruhát, segélyt kért tőle. A püspök ekkor annyira megsajnálta őket, hogy majdnem mindenét nekik adta.

A pesti Monaszterly család azáltal fejezte ki a görög szabadságharc iránti lelkesedését, hogy szövetáru boltjukat Ipszilandi herceghez címezték és az üzlet cégére egy a törökök ellen karcot markoló görög vitéz volt. Szívesen látogatták a pesti görögök a Fehér Hajó kávéházat, amelynek falfestménye a navarinói tengeri ütközetet ábrázolta. Hogy a pesti görög ifjak közül hányan mentek Görögországba harcolni, s hogy anyagilag mennyi támogatást nyújtottak a pesti görögök az otthon harcolóknak, eddig nem sikerült megállapítani, hisz mindez akkor rendőrileg tilos cselekedet volt és írást nem vezethettek róla. A kevés számú adatból azonban világos, hogy Pest görögjeinek aktív szerepe volt a 9 évig tartó görög szabadságharc támogatásában.

De a görög forradalomnak nemcsak a magyarországi s elsősorban a pesti görögökre, hanem a magyarokra is nagy hatása volt. Kazinczy Ferencről tudjuk, hogy ismerte Gazisz archimandrita bécsi tevékenységét, és görög nyelvű folyóiratát. Örömmel állapította meg egyik levelében, hogy a görögök fel akarják emelni „elsüllyedt” nemzetüket.

Bár Magyarországon az osztrák cenzúra eléggé megrostálta a görög forradalomról érkező híreket és megakadályozta a rokonszenvnek megnyilvánulását, mégis nálunk is széles körben értékelték a görög eseményeket. Nyilvános gyűléseken azonban nem lehetett említeni a görög felkelést. Az országban így is az érdeklődés középpontjába került a görögök heroikus küzdelme. Ennek hatása alatt 32 országból s így hazánkból is filhellén önkéntesek siettek Görögországba, egyrészt, hogy kioktassák a harcosokat az akkori európai harcászatra, másrészt, hogy fegyvereket vigyenek nekik. Olyanok is voltak, akik életüket áldozták a görög nép felszabadításáért. Így pl. Dessewffy százados Járvay György és Bóti önkéntesekkel együtt 1822. július 4-én esett el a petai csatában. Lasky Kristóf és társai 1827-ben vesztették életüket a görög szabadságért folyó harcban. Tudunk arról is, hogy magyar egyetemisták görög-magyar légiót akartak szervezni.

A görög Ellenika Chronika is megemlékezett a magyarok részvételéről: „A Magyarországból érkező legújabb értesülések szerint leírhatatlan a magyarok lelkesedése a görögök irányában, és társalgásuknak csaknem kizárólagos témája a görögök felszabadítása. Derék magyarok! Ti jól tudjátok, mi a szabadság, s meg tudjátok becsülni azt a nemzetet, amely évszázados rabsága után őseinek újraéledt lelkével, s páratlan bátorsággal küzd azért a nagy jóért.

A cikk forrása: Görög Intézet

A Görög Intézet a görög szabadságharc 200. évfordulójára Budapest görög szíve címmel, közel egy órás dokumentumfilmet készített. A film a reformkori Magyarországon meghatározó szerepet játszó első görög diaszpóra nagy befolyással bíró családjairól szól. A 19. századon átívelő történet a kezdetektől egy világváros születéséig szól, amelyben szerepet játszott néhány kiemelkedő görög kereskedő és bankár, élükön a Sina családdal. A film alább tekinthető meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Filiki Eteria zászlajaA Filiki Eteria csatározásai Bukarest városábanKorabeli ábrázolás a Duna-parti (ma Petőfi téri) görög templomról (Forrás: Görög Intézet)Az idős Kazinczy Ferenc
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár