Már a bölcsője felett is kard fügött a „török Trianont” szétzúzó Kemal Atatürknek
2017. november 10. 10:44 MTI
79 éve, 1938. november 10-én hunyt el Musztafa Kemal Atatürk, a modern török nemzetállam megteremtője. A nagy reformer kísérletezett a demokráciával is, amikor ellenzéki pártot engedélyezett egy régi barátja vezetésével, de a párt túlzott népszerűsége miatt gyorsan betiltatta azt.
Korábban
1881. május 19-én született Szalonikiben (ma Thesszaloniki, Görögország). Apja katonának szánta, jelképes módon már bölcsője fölé kardot akasztott. A katonai akadémián kitűnt a matematikában, az irodalomban és a francia nyelvben, ezért kapta tanárától a Kemal (tökéletes) nevet. A vezérkari főiskola elvégzése után a szultán elleni szervezkedésbe kezdett, ezért Damaszkuszba helyezték. Szalonikibe visszajutva tagja lett az ifjútörökök mozgalmának, a II. Abdülhamid szultánt lemondató forradalomban már aktív szerepet játszott. Ellenezte az új vezetés németbarát irányvonalát, de az első világháborúban - noha a hadba lépést ellenezte - ő szervezte meg a Dardanellák védelmét. Győzelmei nyomán Isztambul megmentőjeként ünnepelték, ezredessé léptették elő, csatákat nyert az orosz és a szíriai fronton is már tábornoki rangban és pasaként.
Világháborús veresége nyomán Törökország nemcsak régi hódításait vesztette el, hanem az a veszély fenyegetett, hogy az anyaország teste is megcsonkul: területe szinte csak Közép-Anatóliára korlátozódott volna. Májusban brit ösztönzésre görög haderő szállt partra Izmirben, ellenük szabadcsapatok szerveződtek, nemzeti ellenállás kezdődött.
A békét aláíró szultáni rezsim a rend helyreállítására Kemal pasát küldte titkos megbízatással, aki 1919. május 19-én szállt partra a fekete-tengeri Samsun kikötőjében. Ő azonban megbízói ellen fordult, és ellenkormányt alakított. Nemzeti egyezményben mondta ki a török nép önrendelkezését, elutasította a török Trianont, és Vlagyimir Iljics Lenin Oroszországának segítségével elindította függetlenségi háborúját. Felmorzsolta a görögöket, keleten az örményeket, így a sevres-i diktátum helyébe lépő, 1923. július 24-én aláírt lausanne-i béke szavatolta a török nemzettest szabadságát.
Kemal sorozatos reformjaival felszámolta a kalifátust, bezáratta a vallási iskolákat, törvényen kívül helyezte a dervisrendeket, az iszlám saríját a svájci polgári törvénykönyvvel cseréltette fel. Előírta a nyugati ruhaviseletet, betiltotta a fezt, kötelezővé tette a latin ábécét, bevezette a Gergely-naptárt, szavazati jogot adott a nőknek, az állampolgároknak előírta a családi név felvételét (ő maga a parlamenttől ekkor kapta az Atatürk - minden törökök atyja nevet), az iszlám nevében kirobbant felkeléseket pedig kegyetlenül leverte. 1937-ben az alkotmányba is belefoglalták a kemalizmus hat nyílként emlegetett alapelveit: republikanizmus, nacionalizmus, popularizmus, etatizmus, világiság, forradalom.
Kísérletezett a demokráciával, ellenzéki pártot engedélyezett egy régi barátja vezetésével, de a párt túlzott népszerűsége miatt gyorsan betiltatta azt. A külpolitikában békére törekedett, még Görögországgal is barátsági szerződést kötött, javította országa kapcsolatait a Balkánnal, a Közép-Kelettel és a Nyugattal is.
1938. november 10-én halt meg, a sok elfogyasztott alkohol okozta májzsugorban. Halála gyászba borította Törökországot, amely szó szerint nemzeti létét köszönhette első elnökének.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.