2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 21
18 találat
[1]

19. szeptember 21.

Meghal Vergilius

Rövid betegség után Brundisiumban (Brindisi) 51 éves korában meghal a római költő, Vergilius. Vergiliust elsősorban 12 kötetes munkája, az `Aeneis`, a rómaiak nemzeti eposza tette híressé. A paraszti környezetből származó Vergilius Andesban (Észak-Itália) született. Rómában retorikai tanulmányokat folytatott, és Neapoliszban Epikurosz filozófiájával ismerkedett. Az addig pásztorénekeket (bukolia) és néhány fiatalkori költeményét publikáló Vergilius 39-ben csatlakozott a Maecenas körül csoportosuló költőkörhöz, és ott Octavianus Augustus politikájának követője lett. Ebben az időben írta négykötetes mezőgazdasági tankölteményét, a "Georgicá"-t és az "Aeneis"-t. A nemzeti eposz a homéroszi eposzokhoz, az "Iliász"-hoz és "Odüsszeiá"-hoz kapcsolódik. A monda szerint Aeneast, aki a háborút túlélő trójaiakat Latiumban telepíti le, tekintik a Római Birodalom megalapítójának.
Nyolc évvel előtte (27), magas korban, 89-ben halt meg a római politikus, író és tudós, Varro. Varro már életében a római Köztársaság egyik legsokoldalúbb és legjelentősebb tudósának számított. Kerek 500 könyvében többek között Róma történetével és a latin nyelvvel foglalkozott.

[2]

1235. szeptember 21.

Meghal II. András magyar király

II. András III. Béla király második fiaként született 1177 körül. Még apja életében Halics fejedelme (1188-1189) lett, majd III. Béla halála után többször keveredett konfliktusba Imre királlyal, saját testvérével. Apjuk ugyanis úgy rendelkezett, hogy Imre kapja meg az országot, András pedig a jogot egy kereszteshadjárat vezetésére. Ő azonban inkább területet akart szerezni, ahol hatalmat gyakorolhat, ezért 1198-ban kierőszakolta a Dalmácia és Horvátország hercege címet. Ezzel sem elégedett meg, többször fordult testvére ellen. Imre halála után III. László király gyámja lett, a csecsemő azonban 1205-ben meghalt, így megszerezhette a rég áhított koronát. Uralkodására vegyes érzelmekkel tekinthetünk. Belpolitikáját, ami az új berendezkedés címet viselte a királyi birtokok eladományozása jellemezte. Ez rendkívül hátrányosan érintette a királyi szervienseket, mozgalmuk végül az Aranybulla kiadásához vezetett. 1211-ben behívta a Barcaságba a Német Lovagrendet, hogy általuk szervezze meg az ország dél-keleti határainak a védelmét. A lovagrend önállósodási törekvéseit nem nézhette tétlenül, 1225-ben fegyverrel űzte ki őket Magyarországról. Külpolitikája sem tekinthető sikeresnek. Szinte minden évben hadjáratot vezetett Halics ellen, de csak látszólagos eredményeket tudott elérni. 1217-ben a Szentföldre indult, de nem állt szándékában, hogy komoly mohamedán erőkkel ütközzön meg, inkább ereklyéket vásárolt. 1200 körül vette feleségül Gertrúdot, Berchtold merániai herceg lányát, akitől három fia (Béla, Kálmán, András) és két lánya (Mária, Erzsébet) született. A királynét 1213-ban meggyilkolták, így élete nem nélkülözte a személyes tragédiákat. Második felesége (1215-tol) a konstantinápolyi latin császár lánya, Jolánta volt, akitől Jolánta nevű lánya született. Harmadik felesége (1235-tol) egy itáliai őrgróf lánya, Beatrix volt, aki már András halála után szülte meg István nevű gyermekét. 1235. szeptember 21-én halt meg; az egresi ciszterci monostorban temették el.

[3]

1452. szeptember 21.

Megszületett Girolamo Savonarola

Girolamo Savonarola 1452. szeptember 21-én született Ferrarában. Az európai hírű ferrarai egyetemen a szabad művészetekből doktorált, de az orvosi kart már félbehagyta. Egyes források szerint szerelmi csalódás fordította a szerzetesi élet felé, mások szerint az Itália-szerte tapasztalt erkölcsi romlottság. 1475-ben belépett a dominikánus rendbe, 1482-ben került Firenzébe. A Szent Márk kolostor lektoraként a kolostorban és városszerte prédikált is, ekkor azonban még nem volt jó szónok és nem keltette fel a tömegek érdeklődését. Kudarca miatt egy hegyvidéki kisvárosba, San Giminianóba utazott, ahol egyszerű életvitele, őszinte beszédei hamarosan népszerűvé tették. Hírneve egyre nőtt, sokan már szinte szentként tekintettek rá, amikor 1489-ben ismét Firenzébe hívták. Kolostora, ahol 1491-ben perjellé választották, az egyház eredeti tisztaságát, a visszaélések megszüntetését, az egyházi reformokat és a társadalmi megújulást követelő igehirdetések színtere lett. Savonarola kipellengérezte a "Nagyszerű" Lorenzo de Medici erkölcstelen életmódját is, aki ezért száműzni akarta, ám betegsége megakadályozta ebben. Halálos ágyához ellenfelét hívta, de mivel nem bánta meg bűneit, Savonarola nem oldozta fel. A szerzetes ezután szétosztotta a kolostor vagyonát a szegények között és a domonkos rend régi életformáját, a koldulást választotta. Tüzes szónoklataiban támadta a pápaság intézményét, amikor 1494-ben VIII. Károly francia király Itáliába vonult, hálaadó misét mondott, mert így tisztul majd meg a bűnös állam. A franciák megérkezése után négy évig Firenze korlátlan ura lett. Igazságosabbá tette az adókat, betiltotta a szerencsejátékot, az uzsorát; üldözte a prostitúciót és a fényűzést. A Messiás közeli eljövetelét hirdetve máglyára dobatta a kockajátékokat, a nők szépítőszereit és a gyerekjátékokat, de a máglyákon hamvadt el számtalan könyv és festmény is. VI. Sándor pápa egyre veszélyesebbnek ítélte Savonarolát. Megpróbálta lefizetni, majd bíborossá kinevezni, ám nem járt sikerrel. A pápa végül kiközösítette Firenzét, s amikor felszólította az európai uralkodókat a firenzei kereskedők vagyonának elkobzására, a gazdag polgárok java és a hitében csalódott, a háborútól elszegényedett köznép Savonarola ellen fordult. A pápai ítészek skizmával (egyházszakadással), világi hatalom felhasználásával és eretnekséggel vádolták meg, ő a kínpadon mindent bevallott. Tagjai közül egyedül jobb karja maradt épen, hogy vallomását aláírhassa. Savonarolát és két társát 1498. május 23-án égették meg máglyán, ott, ahol egykor ő vetette tűzre a kincseket. Halála után valóságos kultusza támadt, napjainkban felmerült szentté avatásának gondolata is.

[4]

1520. szeptember 21.

Trónra lép I. Szulejmán

A Török Birodalom legnagyobb területi kiterjedése és kulturális fénykora I. (Törvényhozó) Szulejmán uralkodásának idejére esik. I. Szelim halála után, 1520-ban került a trónra. Szulejmán legyőzi a magyarokat (1521; 1526. VIII. 29.), Bécset ostromolja (1529. IX. 24.), meghódítja Perzsia, Örményország és Mezopotámia részeit. Reformok sorát vezeti be, támogatja a kultúrát, a tudományt és az építészetet. Ő építteti Isztambul legszebb szultáni mecsetét, a Szulejmánijét, mely a maga teljességében 1556-ra készül el. Az építményhez Korán-iskola, kórház, szálló és fürdő tartozik, és mellette van a szultán síremléke.

[5]

1756. szeptember 21.

Megszületett John Loudon McAdam skót útépítő mérnök

A római típusú utakkal szemben új eljárást alakított ki. Kimondta, hogy `a szilárd felülettel épített, tehát zúzott kőutakon is a járművek kerekei csak a felületet koptatják, tehát ha ez a felület jól van elkészítve és karbantartva, az útalapzat nem rongálódik meg. Ahhoz pedig, hogy az útfelület jó, egyöntetű és vizet át nem eresztő legyen, csupán az szükséges, hogy az út anyagának befogadására szolgáló ágyazat száraz és minden idegen testtől mentes legyen.` Tehát nem alkalmazott külön kőalapot, hanem 2-3 rétegben kb. 25 cm vastag, szögletes (ún. zúzott) 5-7 cm szemnagyságú követ terített le. Ezeket az utakat nevezték el később feltalálójáról makadám útnak (a gőzhenger feltalálása után, 1805-től hengerrel tömörítették.) 1836. november 26-án hunyt el.

[6]

1773. szeptember 21.

Tanulmányi Alapot hoznak létre a jezsuiták vagyonából

Mária Terézia e napon kihirdetteti a jezsuita rend feloszlatásáról szóló, július 21-én kiadott pápai bullát. A jezsuita rendnek ekkor Magyarországon (Horvátországgal, a Bánáttal és Erdéllyel együtt) 935 tagja volt, egy egyetemet, három akadémiát, negyvenegy gimnáziumot és hét konviktust működtetett. Tagjai többnyire a világi papság soraiba léptek, könyvtáraik jórészt a pesti Egyetemi Könyvtár tulajdonába jutottak. A rend vagyonát, melynek kisajátítását a Magyar Kamara végezte, mintegy 7,76 millió forintra becsülték. Ebből létesítették a Tanulmányi Alapot, először az 1,46 millió értékű egyetemi alap, majd a 3,69 milliós, az alsó- és középfokú iskolák, valamint az akadémiák céljára szánt alap létrehozásával. A Tanulmányi Alap működését Mária Terézia 1780. március 25-én kiadott alapítólevele szabályozta. Az Alap jövedelmeiből - a volt jezsuiták nyugdíja mellett - az állam évente 182 ezer forintot fordíthatott az oktatásra. Ez lehetővé tette a magyarországi oktatásügy reformját és szervezetének jelentős átalakítását is.

[7]

1791. szeptember 21.

Megszületett gróf Széchenyi István, a `legnagyobb magyar`

Bécsben született régi nagybirtokos arisztokrata családban. Apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója, anyja a Georgikont alapító Festetics György gróf húga, Julianna volt. 1815-25 közt bejárta Nyugat-Európa fejlett államait. Tapasztalatai alapján változtatni kívánt hazája elmaradott állapotán, s ehhez a nagybirtokosok támogatását kereste. 1822-ben Pesten meghonosította a lóversenyeket. 1825-ben egy évi jövedelmének felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót. Első könyve, a Lovakrúl 1828-ban, programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg. Ebben feltárta a birtokosok korszerűbb gazdálkodásához szükséges tőke hiányát és a hitelviszonyok megjavítását követelte. 1831-ben, Világ című írásában részletesen kifejtette: a vagyonosodáshoz és a szellemi előrehaladáshoz polgári szabadságra van szükség, ennek akadályai a jobbágyrendszer és a nemesi előjogok. Stádium című írásában tizenkét törvényjavaslatba foglalta követeléseit. Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, bankot, gyárakat és kikötőt alapított, szorgalmazta a Duna-Tisza-csatorna megépítését, támogatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a bortermelést és a selyemhernyó-tenyésztést. Királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, nevéhez fűződik a Lánchíd létrejötte, ahol először kötelezték a nemességet fizetésre. A Szépészeti Bizottmányban végzett tevékenységével fővárossá akarta tenni Pest-Budát. Az 1840-es években a Tisza-szabályozás és a balatoni gőzhajózás életre keltése emelkedik ki tevékenységéből.
Politikailag ekkor fordult szembe a köznemesi reformellenzékkel. 1841-ben, Kelet népe című írásában izgatással vádolta Kossuth Lajost. Kossuth gazdasági kezdeményezéseit, a Védegyletet és a Magyar Kereskedelemi Társaságot támadta, félt, hogy ezek a Béccsel való összeütközés felé viszik az országot. 1847-ben mosoni követ lett, hogy ellensúlyozza Kossuth szerepét. Örömmel fogadta az 1848-as vértelen forradalmat, s az uralkodó által szentesített polgári átalakulást. A Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. A bécsi udvar és a magyarság közti fokozódó ellentétek megviselték idegeit, 1848 szeptemberében bevonult a döblingi ideggyógyintézetbe. 1857-ban gúnyos vitairatban leplezte le az abszolutizmust. Az ezután bekövetkezett rendőri zaklatások miatt öngyilkos lett. "Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl" - írta róla Arany János.

[8]

1792. szeptember 21.

A nemzeti konvent lemondatja XVI. Lajost

Az újonnan választott konvent, amely szeptember 20-án ül össze először, az egész nemzetet képviseli, és teljhatalommal rendelkezik az állam felett.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés (1789) és a törvényhozó gyűlés (1791) után ez a forradalom harmadik parlamentje.
A törvényhozó gyűlés és a párizsi forradalmi községtanács között egyelőre befejeződik az ellenségeskedés.
A 750 képviselő közül 200 girondista (a liberális burzsoázia képviselői), 110 jakobinus (a radikális Hegypárt), a többi küldött politikai állásfoglalása nem egyértelmű.
Miután a centrum képviselői először a girondistákkal szövetkeznek, így azok kerülnek többségbe, bár a jakobinusok követőinek száma a nép között nő.
Szeptember 21-én, a konvent egyhangúan elhatározza a monarchia megszüntetését és XVI. Lajos királyt trónfosztottnak nyilvánítja. Egy képviselő ezekkel a szavakkal indokolja meg a döntést: "A moralitás rendjében a királyok ugyanolyanok, mint a természet rendjében a szörnyetegek; ...a királyok története a népek szenvedéstörténete."

[9]

1801. szeptember 21.

Megszületett Borisz Szemjonovics Jakobi, a galvanoplasztika feltalálója

Moritz Hermann Jacobi néven Potsdamban látta meg a napvilágot. A berlini és göttingeni egyetemen tanult. 1829-ben építészeti diplomát szerzett, és a szakmájában dolgozott, Dorpatban az építészet tanára lett, majd Kőnigsbergbe utazott, s ott kezdett elektrotechnikával foglalkozni. 1834-től orosz állampolgár volt, és Pétervárott az akadémia tagja, majd államtanácsos lett. Lenz-cel együtt gyakorlati célokra is alkalmas villanymotort szerkesztett. (Jedlik Ányos Győrött már 1829-ben hasonló szerkezetet alkotott, de az nem vált ismertté.) Jakobi elektromágnessel erőteret gerjesztett, amely egy permanens mágnesre hasonlít, de ellenkező pólusúvá tehető. Egy rúdmágnes a pólusok között minden áramváltáskor 180 fokkal elfordul. Az áramirányt minden félfordulat után átkapcsolják, ezt a forgórész a kontaktgyűrűvel maga végzi, s ezután a mágnesrúd forogni kezd. - 1838-ban villanymotoros csónakot próbált ki a Néván. Az 1/4 lóerős motor árral szemben is haladt, noha a 8 m hosszú, 2,6 m széles járműben 12 utas foglalt helyet. - 1837-ben találta fel a galvanoplasztikát, a háromdimenziós tárgyak galvanizálás útján történő másolásának eljárását. Grafittal kent be nem fémes tárgyakat, s ezzel elektromosan vezetővé tette a felületüket. Ezt a technikát az angol Murray tökéletesítette. Jakobi 1850-ben betűnyomtatós távírót is épített, melynél a betűátvitel különleges billentyűzetű, bonyolult távnyomtató szerkezettel történt. Elméleti művei főleg a galvanoplasztikával foglalkoztak. Szentpétervárott hunyt el 1874. március 11-én.

[10]

1832. szeptember 21.

Meghal Sir Walter Scott

Nem sokkal hatvanegyedik születésnapja előtt meghal a skót író, Sir Walter Scott abbotsfordi birtokán, Roxburgshire-ben. Scott, aki 1799-től Selkrik grófságban a korona képviselője (sheriff) volt, verseivel és könyveivel a történelmi regény műfajának megalapozója lett. Scott világszerte olvasott életműve olyan írókra hatott, mint az idősebb Alexandre Dumas, Victor Hugo és Honoré de Balzac, Magyarországon pedig Jósika Miklós. Legjelentősebb művei: Ivanhoe, A fekete törpe, Kenilworth, Puritánok utódai, Rob Roy.

[11]

1846. szeptember 21.

Vízre bocsátják az első balatoni gőzhajót

A balatoni gőzhajózás eszméjét elsőként Kossuth Lajos vetette fel. Az 1846-ban alakult Balaton Gőzhajózási Társaság alapszabály-tervezetét Kossuth írta kézírással. Széchenyi Balatoni gőzhajózás című röpiratában hangsúlyozta a gőzhajózás szükségességét, az idegenforgalommal, a halászattal, a vízszabályozással, iparosodással, kikötők építésével és nem utolsósorban a munkahelyteremtéssel való összefüggéseit. Szeptember 21-én - Széchenyi 55. születésnapján - vízre bocsátották az első balatoni gőzhajót. A Kisfaludy névre keresztelt hajó gőzgépe Angliában, míg a hajótest az Óbudai Hajógyárban készült. A gőzös próbaútja Balatonfüredről Kenesére vezetett. Ezután egy év alatt sorra épültek kikötők Badacsonyban, Alsóörsön, Bogláron, Révfülöpön, majd később Füreden.

[12]

1883. szeptember 21.

Sor kerül Madách Imre Az ember tragédiája című művének ősbemutatójára

[13]

1883. szeptember 21.

Bemutatják Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját

Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a Magyar Dráma Napját. Célja felhívni a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.

[14]

1916. szeptember 21.

Megszületett Vittorio Mussolini olasz filmszakember

A fasiszta diktátor második fia nem csupán apja miatt vált híressé, hanem azért is, mert az olasz film kiemelkedő személyisége volt. A dzsessz és a repülés mellett a film volt az egyik nagy szenvedélye az olasz légierő egykori pilótájának, aki harcolt a spanyol polgárháborúban, majd a II. világháborúban is. 1936-ban, az abessziniai hadjáratból hazatérve, a Cinema című filmes folyóiratot szerkesztette, amely segített új irányt adni az olasz filmnek, és megteremteni a híres olasz neorealizmus alapjait. E folyóiratnál az olasz filmélet olyan nagyjaival dolgozott együtt, mint Visconti, Zavattini és De Santis. Maga is több filmnek volt a szerzője és producere. Legismertebb közülük az afrikai hadjáratot dicsőítő, 1938-ban bemutatott Luciano Serro pilóta. Ő volt a producere Rossellini első dokumentumfilmjének, a Vittorio de Sica első rendezésében, 1939-ben készült Skarlátvörös rózsáknak, és ő adott megbízást Fellini és Antonioni első forgatókönyveinek megírására is. Életének sokak számára emlékezetessé vált mozzanata volt, hogy apjának Badoglio fogságából történt kiszabadítása után a müncheni rádióban az elsők között jelentette be a fasiszta bábállam, az ún. Salói Köztársaság létrehozását. A háború után Argentínába emigrált, s csak hosszú évek múltán tért vissza Olaszországba. Itt főleg predappiói földjét művelte, de nem lett hűtlen filmes szenvedélyéhez sem. Egyebek között apjáról készített dokumentumfilmet. Unokahugával, Alessandra Mussolinivel ellentétben azonban nem vállalt politikai szerepet az olasz újfasiszta pártban. Rómában halt meg 1997. június 12-én.

[15]

1963. szeptember 21.

Eredménytelen határtárgyalások folynak Kína és Szovjetunió között

A Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió élesedő ideológiai és politikai vitái közepette a moszkvai vezetés visszautasítja az `egyenlőtlen szerződések` hajthatatlan érvénytelenítését, de készséget mutat arra, hogy a kínai határt az Amur és az Usszuri folyónál pontosabban meghatározzák.
Az `egyenlőtlen szerződések`, amelyeken az európai gyarmattartó hatalmak és Oroszország által Kínára politikai gyengesége idején ráerőszakolt hátrányos szerződéseket értik, az 1858. és 1860. évekre nyúlnak vissza. Az ajkuni szerződés érelmében Kínának akkoriban a cári Oroszországnak kellett átengednie az Amurtól észak és az Usszuritól keletre eső egész területet. Ennek a jogtipró rendelkezésnek a tudatára ébredve a Kínai Népköztársaság 1963. március 8-án ezeknek a területeknek a visszaszolgáltatását követelte a Szovjetuniótól. Az ezek után megindult tárgyalások nem jártak konkrét eredménnyel. A Szovjetunió végül 1964-ben a kínai-szovjet határt `történelmileg kialakultnak` minősítette.
A két állam határvitája közben tovább éleződött a két szocialista atomhatalom között három éve folyó ideológiai harc (1960. VI. 23.) a vezető szerepért a világ kommunista mozgalmában. A Mao Ce-tung által kidolgozott "szocialista nevelési mozgalomnak" megfelelően, amely az osztályharcot élező kampánnyal járt együtt Peking a Nyugattal szemben folytatott moszkvai együttélési politika feladását és a revizionista törekvésekkel való szakítást sürgette. Ám a pártsíkon folytatott megbeszélések eredménytelenek maradtak. A moszkvai orientációjú kommunista pártoknak 20 millió tagjuk van, a pekingi orientációjúaknak 22 millió.

[16]

1964. szeptember 21.

Málta független lesz Nagy-Britanniától

A stratégiai fontosságú sziget jelentőségét már az ókori ember is kihasználta. Főniciaiak, görögök, rómaiak, vandálok, bizánciak éltek itt, és hoztak létre kereskedelmi kolóniákat. 1530-ban a johanniták telepedtek le, akik innen kapták végső elnevezésüket. A 18-19. század fordulóján a franciák és az angolok vetélkedtek a területért, az 1814-es párizsi béke értelmében a britek lettek a sziget urai. Málta 1964-ben lett független. Az akkori alkotmány elismerte II. Erzsébet angol királynőt mint a szigetország államfőjét - akit a főkormányzó képviselt -, 1974. december 13-án, a köztársaság létrejöttekor azonban már a választott elnök lett az államfő.

[17]

1991. szeptember 21.

Az örmény népszavazás a teljes függetlenség mellett dönt

A Kaukázus déli részén fekvő Örményország a földkerekség egyik legősibb állama, lakói már háromezer éve élnek az állandó hódításoknak kitett Kaukázus-vidéken. A nagyhatalmi marakodások kereszttüzében, egy viszonylag nyugodt időszakban, 301-ben az örmények a világon elsőként választották államvallásukká a kereszténységet. 1693-ban a nyugati örmény területeket Törökország, a keletieket pedig a perzsa birodalom kebelezte be. Ez utóbbi részét az 1828-as orosz-perzsa szerződésben a Kaukázusra szemet vető cári impérium ragadta el. A történelem viharai, így a törökök 1915-ös kegyetlen anatóliai vérengzése a világ különböző tájaira sodorták a kis kaukázusi nép tagjait - az örmény diaszpóra mértéke a zsidóságéhoz hasonlítható. Az önálló államiság 1918-1920-as rövid időszakát leszámítva Örményország 1828-tól 1991-ig az Orosz Birodalom, illetve a Szovjetunió része volt. 1920-ban nyugatról Törökország, keletről a szovjet Vörös Hadsereg támadta meg. A kommunista többségű kormány 1920 végén megalakította az Örmény Szovjet Köztársaságot, amely 1922-ben csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1936-tól önálló szovjet köztársaság volt. 1921-ben a szovjet vezetés a túlnyomórészt örmények lakta Karabahot Azerbajdzsán részévé tette. E súlyos nemzeti sérelem 1988 februárjában felszínre tört. A Karabah visszacsatolását követelő milliós tüntetések véres polgárháborúba, majd Örményország és Azerbajdzsán 1994-ig tartó, hadüzenet nélküli háborújába torkollottak, amelynek több mint 20 ezer halottja, több százezer menekültje volt. Nemzetközi diplomáciai erőfeszítések nyomán a harcok elcsitultak, de Karabah ügye nem oldódott meg: nemzetközi elismertség híján, Azerbajdzsánba ékelten bármikor újabb harcok kiváltója lehet. A szovjet korszak végén Örményországban ismét létrejött a többpártrendszer. 1990. augusztus 23-án a képviselők nyilatkozatot fogadtak el Örményország szuverenitásáról Örmény Köztársaságra változtatva országuk hivatalos elnevezését. Az 1991. szeptember 21-i népszavazáson az örmények a Szovjetunióból való kiválásra voksoltak, s 23-án a parlament egyhangúan kikiáltotta a függetlenséget.

[18]

1993. szeptember 21.

Jelcin feloszlatja az orosz parlamentet

Bezár