2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Magyar tagja is volt a párizsi kommünnek

2020. március 18. 13:53 MTI

149 éve, 1871. március 18-án Párizsban a munkások és a radikális kispolgárok vették át a hatalmat, megalapozva a világ első proletárállamát, a Párizsi Kommünt.

barikád
Barikád a párizsi Rue Sedaine-en, 1871. (kép forrása: Wikimedia Commons)

A kétmilliós Párizs akkoriban a világ fővárosának számított, ahol hatalmas munkástömegek zsúfolódtak össze. A felkelést csúfos katonai kudarc előzte meg: a III. Napóleon által a bismarcki Poroszország ellen indított háborút a franciák elvesztették, a császár seregeivel 1870. szeptember 1-jén kapitulált.

A vereség hírére Párizsban szeptember 4-én kikiáltották a köztársaságot, az Adolphe Thiers vezette "nemzeti védelem kormánya" 1871. január 28-án megalázó fegyverszüneti egyezményt, február 26-án pedig előzetes békeszerződést kötött a Párizst körülzáró poroszokkal.

Az egységes Német Császárságot 1871. január 18-án Versailles-ban kiáltották ki, a megszállók ezután elrendelték a fővárost védő nemzetőrség központi bizottságának feloszlatását és a védők lefegyverzését.

A súlyos békefeltételek és a február 8-án megválasztott, monarchista többségű nemzetgyűlés tevékenysége miatt felháborodott párizsiak március 18-án megakadályozták, hogy a kormány által küldött csapatok elszállítsák a nemzetőrség ágyúit.

A kormány Versailles-ba menekült, a főváros irányítását a nemzetőrség vette át. Március 26-án Párizs húsz kerülete megválasztotta az új hatalom legfelsőbb szervét, a 28-án proklamált, 86 tagú kommünt, amelybe a magyar Frankel Leó is bekerült (a helyi demokráciát megtestesítő szervezet létrehozása a XIX. századi francia forradalmak vissza-visszatérő követelése volt).

A kommün különböző politikai irányzatokat tömörített: blanquistákat, marxistákat, proudhonista szocialistákat, új-jakobinusokat és radikális kispolgárokat.

A párizsi kommün egyesítette a törvényhozást és a végrehajtást, kilenc bizottságának vezetői alkották a Végrehajtó Bizottságot, a legfőbb irányító szervet.

A párizsi kerületeket municipiális bizottságok irányították, ezek tagjai választottak, felelősségre vonhatók és visszahívhatóak voltak, a tisztviselők illetményét a szakmunkások béréhez igazították.

A kommün vezetése a régi fegyveres szervek helyébe az általános népfelfegyverzést tette, a közrend és belbiztonság védelmével a nemzetőrséget bízta meg.

Haladékot adott a tartozások és a lakbérek kifizetésére, bevezette a tízórás munkanapot, a Versailles-ba menekült gyárosok üzemeit kártalanítás fejében átadta a dolgozóknak, rögzítette a bérminimumot, a megüresedett lakásokba hajléktalan családok költözhettek.

Az állam és az egyház szétválasztása, az ingyenes és kötelező elemi oktatás bevezetése, az állandó hadsereg felszámolása már túlmutatott egy városi közigazgatás hatáskörén.

A katonai túlerővel szemben a kommünnek esélye sem volt a fennmaradásra. Május 10-én Frankfurtban Thiers-ék békét kötöttek a németekkel, lemondva Elzász-Lotaringiáról, s 5 milliárd frank hadisarc megfizetését is vállalták.

A vidéki kommünöket ezután gyorsan felszámolták, majd május 21-28. között, a "véres hét" során a 130 ezer fős kormánycsapatok visszafoglalták Párizst is a barikádokon védekező nemzetőröktől. A harcok és a megtorlás tízezrek életét követelték.

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!