2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén

2024. április 19. 18:40 Ács Tibor Adrián

Számos oszmán kori emlékműnek ad otthont Magyarország, de a közös múltnak köszönhetően ez fordítva is igaz: Törökországban szintén sok magyar történelmi emlékhelyet ismerünk. Az idei magyar–török kulturális évad remek alkalmat biztosít arra, hogy kicsit utánajárjunk, Isztambul és környéke hány szálon kapcsolódik hozzánk. Mit keres például a világhírű Hagia Sophia falán egy magyar királylány mozaikképe? Mivel érdemelte ki Széchenyi István fia a pasai méltóságot? Milyen magyar ereklyéket rejt az egykori birodalmi központ, a Topkapi Palota? Tekirdağ, Izmit vagy Karatepe hogyan őrzi örökségeinket a mai napig?

Isztambul

Piroskából Eiréné

Európa és Ázsia találkozási pontja, a keresztény Új Rómából lett Bizánc, majd az Oszmán Birodalom fővárosa. Törökország legnépesebb települése, annak kulturális és gazdasági központja. Sokszínűsége, gasztronómiája, művészeti és épített értékei miatt Isztambul ma a turisták egyik kedvelt úticélja. A lüktető metropolisz legnépszerűbb látnivalói között bőven találni magyar vonatkozású emlékeket.

Szent László magyar király leánya, Piroska 1105–1106 fordulóján ment feleségül II. Komnénosz János bizánci császárhoz. Miután áttért a görögkeleti hitre, az Irén (Eiréné) nevet vette fel és az egyház szentként tekintett rá. A szeretett császárné mozaikképe az Hagia Sophia (jelentése: Isteni Bölcsesség) falára is felkerült, amelyen férjével a kis Jézust tartó Szűzanya előtt tisztelegnek. A bazilika még a 6. században épült bizánci stílusban, és a történelmi félsziget egyik jelképévé nőtte ki magát. Szakértők szerint Eiréné ábrázolása a legrégebbi, ami magyar nőről készült. Az épület bejáratánál található a császárné állítólagos szarkofágja is, amely eredetileg az általa alapított Pantokrator monostorban (ma Zeyrek Molla dzsámi) kaphatott helyet.

Konstantinápoly oszmán kézre kerülésétől (1453) közel öt évszázadon keresztül mecsetként használták az Isteni Bölcsesség templomát. A Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk utasítására 1935-ben múzeummá alakították át, azonban 2020 nyara óta újra mecsetként funkcionál, így csak a galériája látogatható. Fentről tudjuk felfedezni a keresztény időkre utaló, rejtőzködő mozaikokat vagy a Budáról származó, hadizsákmányként elhozott gyertyatartókat.

A közeli Hagia Sophia Történeti és Élménymúzeum pedig modern audiovizuális eszközök segítségével, különleges fény- és hanghatásokkal eleveníti fel az épület 1700 éves kalandos történetét a Kék (Sultanahmet) mecsettel szemben, a Hippodrom téren.

Szöktetés a szerájba

Az Hagia Sophia mögött terül el a Topkapi Szeráj. A palota építését 1465-ben fejezték be, és négy évszázadon keresztül az Oszmán Birodalom adminisztratív központjaként működött. Ez volt a szultánok elsődleges lakóhelye, valamint a közigazgatás, az oktatás és a kultúra központja a 19. század közepéig (1856-tól ezt a szerepet a Boszporusz partjára épült Dolmabahçe palota vette át). A négy nagy udvarral körülvett komplexum ma múzeum, itt található többek között az Igazság Tornya, a szultán trónterme és könyvtára, a hárem (színvonalas leányiskola), az udvari konyha, a kincstár, a fegyvertár, valamint a szultán magánkertje és pavilonjai is. A kiállítások korabeli ottomán fegyvereket, kaftánokat, porcelánokat, ékszereket, szent ereklyéket és berendezési tárgyakat is felsorakoztatnak. A fegyvertár egyik legnépszerűbb vitrinében is magyar tárgyakat őriznek: az óriási, 14. századi kardok (a legnagyobb 2,7 méter hosszú) egykor reprezentatív szerepet töltöttek be, hadizsákmányként kerültek ide.

Ugyancsak a palotában őrzik a 14. században Magyarországon készült, katolikus egyházi szertartások énekeit tartalmazó kódexet, az Isztambuli Antifonalét. A kötet 1526-ban szintén trófeaként érkezett Budáról, Mátyás király híres könyvtárával együtt. Abdul-Aziz szultán 1869-ben, II. Abdul-Hamid szultán pedig 1877-ben adta vissza a Corvinák nagy részét Magyarországnak. Ám ez a kötet nem volt köztük.

Széchenyi, a „Tűzpasa”

Az Aranyszarv-öböl túlsó partján járhatjuk be a Tűzoltó Múzeumot, amely külön részt szentel Széchenyi István fiának, Ödönnek. Az 1870-es években hazai mintára ő szervezte meg és irányította a tűzoltóságot Isztambulban. A „legnagyobb magyar” kisebbik fia először 1870 júniusában, egy nyaralás alkalmával látogatott el az oszmán fővárosba. A hónap elején bekövetkezett tűzvész miatt több középület is elpusztult, és a károkat látva – mint a magyarországi tűzoltóság megszervezője – felajánlotta szolgálatait Abdul-Aziz szultánnak. Végül a kezdeti nehézségek után, 1873-ban megkapta az isztambuli tűzoltóság felállításának feladatát.

Széchenyi Ödön volt az első keresztény, akit érdemei miatt pasai címmel tüntettek ki. A „Tűzpasa” haláláig Isztambulban élt, és idős korában is személyesen irányította a lánglovagok munkáját. Róla nevezték el Isztambul első tűzoltó múzeumát, sírját pedig évente megkoszorúzza a városi tűzoltóság. Az ő meghívására érkezett a városba Kovách Aladár sebész főorvos is, akiben a török mentőszolgálat megteremtőjét tisztelik.

Magyar testvérek

A török Hadtörténeti Múzeum kiállításán megtalálhatjuk Kmety György (az oszmán hadseregben Iszmail pasa) és Guyon Richárd (Hursid pasa) mellszobrát, valamint azokat a bőr harci dobokat, amiket a mohácsi csata során használtak a török csapatok. Az egykori bizánci városfalból börtönné alakított Héttoronynak több magyar „lakója” volt: például Szilágyi Mihály és az Egri csillagok főhőse, Bornemissza Gergely is. Az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ rendszeres programokkal várja látogatóit. A legújabb vándorkiállításuk a törökországi magyar emigrációt mutatja be, a háromnyelvű tárlat április 30-ig tekinthető meg.

Ha elég szemfülesek vagyunk, megtalálhatjuk a Magyar Testvérek 490 méter hosszú sugárútját (Macar Kardeşler Caddesi), Liszt Ferenc emléktábláját (hat alkalommal adott koncertet a városban) vagy Puskás Öcsi szobrát, a bazárban pedig magyarul beszélő kofákkal is alkudozhatunk. A fővárostól 150 km-re nyugatra, Tekirdağ tengerpartján pedig ellátogathatunk az „Édes nénét” ábrázoló szoborhoz, akinek Mikes Kelemen a Törökországi leveleket címezte.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az Hagia Sophia látképe a Kék mecset felőlA mozaikkép a legrégebbi ábrázolás magyar nőről és az ősi magyar női hajfonatrólAz egykori ortodox bazilika ma mecsetként működikA Pantokrator monostor (ma Zeyrek Molla dzsámi) alapítás is Piroska nevéhez köthetőA gazdag vizuális elemekkel operáló Hagia Sophia Történeti és Élménymúzeum egyik termeA Topkapi Szeráj első udvara ingyenesen látogathatóÓriási magyar kardok a fegyvertárbanIII. Ahmed szultán könyvtáraA Széchenyi Ödön pasának szentelt tárlat A korabeli tűzoltás egyik formájának bemutatásaA Topkapi palota Bagdad pavilonjaA fejedelem ebédlőpalotájának tartott épületben 1968 óta működik az emlékmúzeumDísztermében megtalálható a Rákóczi által faragott karosszék másolata isAli Kabul, a kulcsok őrzőjeA Csáky-házban az egykori Magyar utca életét ismerhetjük megA Mónus Béla által faragott Édes néném és Mikes Kelemen emlékműveSait Rüstem török szobrászművész alkotása a fejedelemről Az emlékmúzeum az izmiti Seka parkbanThököly Imre portréjának másolata a kiállításbanZrínyi Ilona és Thököly Imre domborműve Karatepe faluban (Nevzat Atalay kocaeli szobrászművész munkája)Sült kukoricát vagy gesztenyét szinte bárhol vásárolhatunk az utcai árusoktól, akik elmaradhatan szereplői a városi életképnek (a háttérben a Kék mecset minaretjei)Az Ortaköy-mecset a Boszporusz partjánMindketten ezen a településen hunytak elRejtőzködő bizánci mozaikok a galéria falánTörök kaftánok kavalkádjaA második udvarban található az Igazság TornyaA tengerparti emlékház egyik szobája

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár