Magyar építészek megvalósulatlan törökországi terveiből nyílt kiállítás Ankarában

Mátis Viktor, Magyarország ankarai nagykövete megnyitó beszédében felidézte, hogy a török-magyar kapcsolatok különösen a Török Köztársaság korai időszakában nagyon jók voltak, és azon dolgoznak, hogy napjainkban is ugyanarra a szintre emeljék azokat. Az ankarai nagykövet jelezte: a két ország 2024-ben közös kulturális évet rendez, amelynek előkészítését már meg is kezdték.

A kiállításon felsorakoztatott munkák közül az egyik legjelentősebb Vágó Józsefé volt, aki 1937-ben indult a harmadik, és egyben jelenlegi nemzetgyűlés tervpályázatán. Kovács Máté Gergő építészmérnök, a tárlat egyik kurátora az MTI-nek elmondta, hogy bár a parlament nem a magyar tervező elképzelései alapján valósult meg, mégis volt magyar vonatkozása, mert a kivitelezés irányításán a nagyváradi születésű Hillinger Ferenc is dolgozott.

Kovács Máté Gergő érdekességként hozzátette: Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója ankarai síremlékének, az Anitkabirnak a tervpályázatán az egyik zsűritag szintén magyar volt, Weichinger Károly építész, a Budapesti Műszaki Egyetem egykori professzora.

A magyar építészek tervei között szerepelt még az isztambuli Karaköy városrész nemzetközi hajóállomásának közönségforgalmi épülete, továbbá egy templom, egy szálloda, egy apartman- és irodaház, illetve egy családi ház is.

A tárlat a magyar munkákon túl 20. századi török építészek budapesti terveit is bemutatja, összehasonlításba helyezi a magyar terveket a kor német-török építészeti kapcsolataival, valamint rövid betekintést nyújt az 1960-tól napjainkig tartó periódus törökországi magyar alkotásaiba is.

Mindezen felül a kiállítás animáció útján segít életre kelteni a terveket, valamint lehetőséget ad arra is, hogy a látogatók szavazzanak az általuk preferált munkára.

A tárlat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke, az Isztambuli Magyar Intézet, az isztambuli Yildiz Műszaki Egyetem, valamint a Török Építészeti Kutatóközpont együttműködésével jött létre. A kiállítást a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány és a Tungsram szponzorálta.

A bemutatott anyagot magyarországi, törökországi, olaszországi és németországi archívumokból, továbbá az érintett építészek még élő családtagjaival folytatott beszélgetésekből állították össze.

A tárlat február 25-ig ingyenesen látható a török fővárosban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?