Magányos özvegy vagy női Drakula volt Báthory Erzsébet?

Báthory Erzsébet Csók István festményén

A hírneves Báthory-család ecsedi ágából származó Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. Nagybátyja Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor fejedelem volt. Gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte, tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal.

A szóbeszéd szerint még menyasszonyként a kelleténél szorosabb kapcsolatba került egy szemrevaló parasztlegénnyel. A viszony következményét – egy gyermeket – a család eltüntette, a lányt pedig betegségére hivatkozva az 1575-ben megült lakodalomig szigorú őrizet alatt tartották.

Erzsébet a férjétől, a híres törökverő „fekete bégtől” nászajándékként kapta meg a Kis-Kárpátokban, Nyitra vármegyében fekvő csejtei kastélyt és a környező 12 falvat. A bátor, de rendkívül kegyetlen Nádasdy hosszú hadakozásai idején a nem túl előnyös külsejű, magányos és zárkózott feleség visszavonultan élt Csejtén, kapcsolatot alig néhány emberrel tartott – talán ezért is tűnhetett fel később titokzatos asszonyként a legendákban. A házasságból öt gyermek született a férj 1604-ben bekövetkezett haláláig.

Báthory Erzsébetről már Nádasdy életében is tudni vélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozik, szolgálókat kínoz. Megözvegyülése után még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra: a legenda szerint egyszer ráfröccsent egy megütött szolgáló vére, s ettől szebbnek érezte bőrét. Az öregedéstől rettegő asszony úgy érezte, rátalált az örök ifjúság titkára: a lányt ott helyben megölte és megfürdött vérében.

Hamarosan a környék minden szűzét a várába vitette, ahol megkorbácsolta, kegyetlenül megkínozta őket, majd megitta vérüket, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál több áldozat vére száradt a lelkén.

A visszavonultan élő, akkor ötvenéves Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Azon nyomban eljárást indítottak ellene, amelyben a vád így szólt: „Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett.”

A koholt vádak képviselője, Thurzó György

Kínvallatás alá vetett cselédei ellene vallottak, őket egy héttel később lefejezték vagy máglyán elégették. A gazdag és befolyásos főúri családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva, itt halt meg 1614. augusztus 21-én, valóban elborult elmével.

A Thurzó által indított eljárás tanúinak vallomásai csak úgy hemzsegnek a hátborzongató részletektől, a kínzások, megaláztatások leírásaitól, s még a kannibalizmus vádja is felbukkan bennük. Ugyanakkor szabályszerű tárgyalásra – bár ezt II. Mátyás király is szorgalmazta – nem került sor, a vádlott korai halála mindenkinek kapóra jött, mert bűnösségét nem sikerült bizonyítani.

Mai szemmel nézve koncepciós perről beszélhetünk, hiszen az igazi kérdéseket fel sem tették, a vádat cáfoló iratokat és leveleket figyelmen kívül hagyták. A több száz áldozat gyakorlatilag lehetetlenség, miként a hírhedt vérben fürdés is (az emberi vér gyors alvadása miatt). A vámpírlegendák magyarázatául a parasztoknak nyújtott, vagy nyújtani kísérelt kezelések szolgálhattak, hiszen akkoriban a gyógyítás érvágásból és a sebek kiégetéséből állt.

Báthory Erzsébet a köztudatban vérszívó szadista szörnyetegként él, legfeljebb azon vitatkoznak, vámpírnak vagy vérfarkasnak tekinthető-e. A tárgyilagosabb történészek úgy vélik, hogy a valóban labilis idegzetű nő politikai bűnügy áldozata lett: Thurzó nádornak a nő vagyonára fájt a foga, de a Báthoryak elleni sértődöttsége is motiválhatta.

Báthory Erzsébet alakja számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletője volt, hiszen együtt van benne titok, vágy és erotika, szadizmus és szexualitás: 2008-ban a cseh-szlovák Juraj Jakubisko a legdrágább közép-európai filmet rendezte róla, a francia Julie Delpy pedig görög sorstragédiaként dolgozta fel történetét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A "lacipecsenye" és a "lacikonyha" kifejezések is Dobzse László király emlékét őrzik
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király