Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király
2024. november 24. 16:05 Múlt-kor
Korábban
A pőre Macbeth
Shakespeare Macbeth-je pszichológiai szempontból az emberi lélek sötét oldalának komplex ábrázolása. Macbeth karaktere a tragikus hős archetípusa, akit belső konfliktusai és gyengeségei vezetnek bukásához.
Az egyik központi pszichológiai elem nála a hatalomvágy, amelyet a boszorkányok jóslatai hívnak életre, és amely folyamatosan növekvő ambícióba csap át. Macbeth kezdetben nem tűnik gonosznak, inkább morálisan ingadozónak, akiben belső feszültség van a helyes és a helytelen között.
Ahogy halad előre a történet, a bűntudat és a félelem két kulcsfontosságú pszichológiai tényezővé válik. Miután Macbeth meggyilkolja Duncan királyt, szorongása és paranoiája egyre erősödik, ami később további erőszakos cselekedetekbe sodorja. A bűntudat konkrét megnyilvánulása Lady Macbethnél is megfigyelhető, akinél a lelkiismeret végül pszichotikus tünetekben, álmatlanságban és hallucinációkban csapódik le.
VI. Jakab családja körében
Macbeth elméjében a paranoia is fontos szerepet játszik: uralkodása alatt folyamatosan attól fél, hogy elveszíti a megszerzett hatalmát, ezért mindenkiben potenciális ellenséget lát. Ez a félelem vezeti további bűnök elkövetéséhez, mint például Banquo meggyilkolásához.
Végül, Macbeth bukása az önámítás és a kétségbeesés csúcspontjaként értelmezhető. Azt hiszi, hogy a boszorkányok jóslatai megvédik őt, de amikor ezek félrevezetőnek bizonyulnak, Macbeth ráébred saját hibáira. A pszichológiai romlása teljes, hiszen elveszíti minden érzelmi és erkölcsi iránytűjét, ami tragikus bukásához vezet.
A Holinshed krónikákban ábrázolt három nő nem csupán hétköznapi boszorkányokként jelenik meg. Nem az éjszaka sötétjében lopakodva, vagy seprűnyélen repülve bukkannak fel, ahogy az európai folklórban a boszorkányokról gyakran képzeltek.
Ehelyett ezek a lények „furcsa nővérek”, akik a végzet istennőinek, nimfáknak vagy tündéreknek tűnnek, akik különleges nekromantikus tudomány révén képesek előre látni a jövőt és megjósolni az emberek sorsát. A Holinshed-krónikák szerint miután megjósolták Macbeth felemelkedését és királlyá válását, ezek a nők azonnal eltűntek, jelezve, hogy nem halandó emberekről van szó, hanem természetfeletti lényekről.
Hasonlóságok és különbségek
Macbeth, aki hitelt ad a jóslatoknak, meggyilkolja Duncan királyt, hogy megszerezze a hatalmat és megkezdje uralkodását Skócia felett. Uralkodása eleinte igazságosnak és erősnek tűnik, de hamarosan a mágia és a jóslatok iránti megszállottsága kezdi uralmát meghatározni. A Holinshed-krónikák szerint Macbeth egy másik jóslatot is elfogadott: soha nem győzheti le őt „nőtől született férfi”, és csak akkor fog bukni, amikor a Birnam erdeje eléri Dunsinane várát.
Shakespeare adaptációja számos ponton eltér a Holinshed-krónikák eredeti történetétől. Az egyik legjelentősebb eltérés Banquo alakjának ábrázolása. Míg a Holinshed-krónikák szerint Banquo Macbeth bűntársa volt Duncan király meggyilkolásában, addig Shakespeare drámájában egy becsületes és hűséges karakterként jelenik meg, aki nem hajlandó részt venni a bűntettben.
Ennek a változtatásnak fontos politikai célja volt, hiszen Jakab király, aki Shakespeare korában Anglia és Skócia uralkodója volt, saját magát Banquo leszármazottjának tekintette. Így Shakespeare ábrázolásában Banquo egy tiszteletreméltó ős szerepét kapta.
VI. Jakab királyi pompában
Shakespeare másik jelentős változtatása az volt, hogy elhagyta Macbeth tízéves uralkodásának részleteit, amelyeket a Holinshed-krónikák részletesen bemutatnak. Ehelyett a dráma gyorsabb tempójú, és nagyobb hangsúlyt helyez Macbeth lelki vívódására és az erkölcsi romlásának folyamatára.
Továbbá, a dráma nyitójelenetében egy varázslatos viharban szenvedett hajótörésről esik szó, amely egy betegség által meggyötört vezérről szól, akinek akarata megtört. Ez a jelenet különösen ismerős lehetett Shakespeare korabeli nézői számára, mivel utalásokat tartalmaz Jakab király saját tapasztalataira, amikor a viharok közepette kellett szembenéznie nehézségekkel.
Ez a jelenet azonban teljesen hiányzik a Holinshed-krónikákból, és valószínűleg Shakespeare kreatív beavatkozásának eredménye.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap