Őrült uralkodók

Ma is folyik a mészárlás áldozatainak felkutatása és azonosítása Srebrenica környékén

2019. július 11. 16:45 MTI, Múlt-kor

24 éve, 1995. július 11-én és a következő napokban követték el a modern kori európai történelem egyik legsúlyosabb vérengzését: a boszniai polgárháborúban a szerb erők Srebrenica városának környékén több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le.

emlékhely
Muszlim férfiak imádkoznak az újonnan azonosított áldozatok koporsóinál a Potočarinál lévő emlékhelynél, 2016. július 11. (kép forrása: pri.org)

Jugoszlávia az 1980-as évek második felétől egyre súlyosabb válságba süllyedt, s az országot végül szétfeszítették a gazdasági, politikai és legfőképpen az etnikai ellentétek. 1991 nyarán Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét, példájukat 1992. március 1-jén követte Bosznia-Hercegovina. A köztársaságon belüli szerb, horvát és bosnyák közösség konfliktusai miatt egy hónappal később véres polgárháború tört ki, amely csak 1995-ben ért véget.

A harcok során mintegy 100 ezer ember vesztette életét, s közel kétmillió kényszerült elhagyni otthonát. A küzdelem egyik legtragikusabb fejezete Srebrenicához kötődik. A boszniai szerb enklávéba ékelődött, túlnyomórészt muszlimok lakta városkában elkövetett vérengzés a nemzetiségi ellentétek, a háborús szenvedések jelképévé vált, s ma is heves reakciókat vált ki a szerbekben és a bosnyákokban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-i határozatában öt másik boszniai várossal együtt védett övezetté nyilvánította Srebrenicát, amely ettől kezdve a világszervezet holland békefenntartóinak védelme alatt állt. A könnyűfegyverzettel ellátott pár száz holland katona azonban nem volt képes ellenállni a jól felfegyverzett, Ratko Mladić tábornok vezette szerb erők támadásának, s 1995. július 11-én átadta nekik a menekültekkel zsúfolt települést. Az egykori holland békefenntartók közel harmada számára Srebrenica egyet jelent a kudarccal, a bűntudattal és a poszttraumás stressz szindrómával. A történteket sokan azóta sem tudták feldolgozni. (Egy holland bíróság 2013-ban kártérítésre kötelezte Hollandiát, mert a békefenntartók nem védték meg a muszlim férfiakat.)

Az alku része volt, hogy a civilek sértetlenül távozhatnak, szállításukra buszokat rendeltek. A szerbek a városon kívüli ellenőrző pontokon - a békefenntartók szeme láttára - leszállították és elhurcolták a férfiakat és a fiúkat, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A nőket, gyerekeket és időseket, több ezer embert a bosnyákok által ellenőrzött területek felé indították. Később a hágai Nemzetközi Törvényszék előtti perben a várost elfoglaló dandár két parancsnoka azt vallotta, hogy a kivégzéseket előre eltervezték, a cél az volt, hogy egyetlen muszlim se maradjon a városban.

A napokig tartó vérengzést követően a holttesteket tömegsírba temették. Később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat. A város környékén napjainkig több mint 50 tömegsírt tártak fel, s még mindig bukkannak újabbakra. Az exhumálások során előfordul, hogy egy áldozat földi maradványai több helyről kerülnek elő, eltemetni csak akkor engedik őket a hatóságok, ha a holttest legalább kétharmad részét fellelik.

A történteket a délszláv háborúkban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben népirtásnak minősítette. A fő felelősként megnevezett Ratko Mladić hadseregparancsnok és Radovan Karadžić akkori boszniai szerb elnök ellen - akik évekig bujkáltak, de végül elfogták és kiadták őket Hágának - háborús bűncselekmények és népirtás miatt vádat emeltek. A bíróságon eljárás folyt a vérengzés más, közvetlen résztvevőivel szemben is.

A boszniai szerb hatóságok mindmáig tagadják a népirtás tényét, sokáig azt állították, hogy a város bevételekor legfeljebb kétezer bosnyák esett el, s mindannyian katonák voltak. A szerb közvélemény ma is úgy tartja, hogy a srebrenicai mészárlás egyfajta bosszú volt a boszniai muszlimok által a szerbekkel szemben elkövetett kegyetlenségekre, a boszniai szerb kormány szerint az 1992-95 közötti háborúban a muszlimok 3260 Srebrenica környéki szerb civilt és katonát öltek meg. Róluk ugyancsak július elején emlékeznek meg minden évben Srebrenicában.

Kilenc évvel a történtek után, 2004 júniusában ismerte be első ízben a boszniai szerb kormány, hogy mészárlás történt, melyet Dragan Čavić akkori boszniai szerb elnök a szerb történelem "fekete fejezetének" nevezett. A tragédia tizedik és tizenötödik évfordulóján Boris Tadić szerb elnök a megbékélés szándékával részt vett a srebrenicai megemlékezéseken, és bocsánatot kért mindenkitől a szerbiai polgárok nevében elkövetett bűntettekért. Tomislav Nikolić szerb elnök 2013-ban ugyancsak bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el". 2015 júniusában hasonló kijelentést tett Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök is.

2009. január 15-én az Európai Parlament Strasbourgban megszavazta, hogy július 11-e legyen a Srebrenicában legyilkolt áldozatok európai emléknapja. Július 11-ét Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrésze, a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetése 2014-ben gyásznappá nyilvánította.

Ezen a napon immár két évtizede megemlékeznek az áldozatokról a várostól néhány kilométerre északra, Potočari falunál emelt központi emlékhelynél. A mészárlásnak eddig több mint hatezer áldozatát helyezték itt örök nyugalomra, de még mindig folyik a kutatás: a hivatalosan ismert 8373 áldozat közül többek földi maradványait máig nem találták meg.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Egy hozzátartozó imádkozik az áldozatok névsoránál (kép forrása: pri.org)A holland békefenntartók hajdani bázisa (kép forrása: uu.nl)Ratko Mladić boszniai szerb csapatokkal (kép forrása: imgur.com)Egy 1996-ban megtalált tömegsír (kép forrása: imgur.com)Ratko Mladić bosnyák civilekkel és egy holland békefenntartóval (kép forrása: imgur.com)Tömegsír feltárása Srebrenica közelében (kép forrása: 5pillarsuk.com)Boszniai szerb csapatok egy harckocsin a srebrenicai enklávé területén, 1995. július 12. (kép forrása: The Atlantic)Menekültek ezrei várnak arra, hogy buszra szállhassanak a tuzlai repülőtérnél lévő ENSZ-bázisnál felállított menekülttáborban, 1995. július 14. (kép forrása: pursue-news.com)Menekültek vonulnak el az ENSZ lövészpáncélosai mellett Potočarinál 1995. július 13-án (kép forrása: spiegel.de)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!