Lett volna-e bethleni konszolidáció Horthy nélkül?
2014. december 8. 19:17
A Bethlen István kormányfő nevével fémjelzett időszakot érdemesebb lenne Bethlen-Horthy-kornak nevezni, mivel egyértelműen az volt a rendszer csúcspontja - hangzott el a Horthy Miklós és Magyarország a két világháború között című, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében a VERITAS Történetkutató Intézet által megrendezett pénteki konferencián.
Korábban
- Milyen nehézségeket okozott a Felvidék visszacsatolása?
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- "Ha Horthy 1918-ban visszavonul, ma akár szobrai is lehetnének"
- Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?
- Órákat és cukorkát is kért hazánktól kártérítésként a Szovjetunió
Boross nem tapasztalt antiszemitizmust
Boross Péter volt miniszterelnök személyes anekdotákkal fűszerezett bevezető előadásában hangsúlyozta: az utókor ítélete szerint a Horthy-korszak a bűnök és nemzetrontás időszaka volt, de saját gyerekkori tapasztalata azt mondatja vele, nem igaz az a kép, amit az 1945 utáni történészek és a népi írók Horthy Miklósra és a korszakra ráragasztottak.
Boross Péter felidézte: tízévesen 1938-ban a kőszegi katonaiskolában kezdett tanulni, édesapja egy nagybirtokon volt erdőmérnök, és ebben a közegben nem volt érezhető, hogy bárkit kirekesztettek volna. Összejárt a helyi katolikus, református és zsidó értelmiség, "elég markáns, derék összejövetelek voltak ezek" - emlékezett Boross Péter, hozzátéve: családja 1943-44 karácsonyán is vendégül látott zsidó ismerősöket.
"Ahol én éltem, nem volt antiszemitizmus" - mondta Boross Péter. Azt nem tagadta, hogy voltak a korszakban antiszemita hangok, s hogy a "magyarság befogadó múltjához méltatlan bűnök" is történtek - ő is gyermekkori barátait veszítette el a holokauszt során -, de a múlt átírásának szerinte nagyon szomorú következményei vannak, ezért úgy látja, hogy sokkal tárgyilagosabb képet kellene alkotnunk a Horthy-korszak egészéről.
Boross Péter szerint az 1945 utáni politikai vezetést - amely azt hangoztatta, hogy a magyar múlt egy gyalázat, és tele van bűnökkel - tudatos nemzetvesztési szándék vezérelte. Horthyról szólva kifejtette: bár történtek bűnök, nem szabadna csak ezek alapján megítélni a korszakot. A volt kormányfő szerint Horthy nélkül nem kerülhetett volna sor a bethleni konszolidációra sem, s nagy érdeme, hogy Magyarországon stabil kormányzás volt ebben az időben.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap