Leprások, vámpírok és uralkodói ereklyék: miért volt szokás holttesteket megcsonkítani a középkorban?
2020. május 30. 08:27 Jon Kaneko-James
Korábban
Vita a királyi testrészek fölött
A rettenthetetlen és istenfélő ősöktől származó, III. (Merész) Fülöp francia király bátor és mélyen hívő uralkodó volt. Apja, IX. (Szent) Lajos két keresztes hadjáratban is részt vett; megpróbált szövetségre lépni a mongol erőkkel, hogy kétfrontos harcra kényszerítse a pogány szaracénokat.
Lajos amellett, hogy királyságában megszilárdította a dél-franciaországi eretnekmozgalmak ellen fellépő inkvizíciót, Párizsban megalapította a szerzetesrendek mintájára működő, főként a szegénység megtartását célul kitűző női vallási mozgalmat, a beginák rendjét.
A dicső halált azonban, bármennyire óhajtották is, a sors nem adta meg sem Lajosnak, sem Fülöpnek. Apa és fia nem kard által lóháton, hanem vérhasban halt meg. Lajos a második keresztes hadjárata során 1270-ben távozott az élők sorából; Fülöp szövetségesénél, II. Jakab mallorcai uralkodónál hunyt el 1285-ben. Mindkét férfi otthonától távol fejezte be földi pályafutását, s ez nem csekély problémát jelentett, amikor dönteni kellett végső nyughelyük kijelöléséről.
Fülöp október 5-én halt meg, ám nem mondhatni, hogy örök nyugalomra szenderült: holttestét kizsigerelték és feldarabolták, majd a testrészeit kifőzték, hogy a csontokról leválasszák a húst. Mivel Fülöpöt Perpignanban érte a halál, így várható volt, hogy a megfőzött lágyrészek a közeli Narbonne-ba, a csontok a Saint-Denis-székesegyházba, míg az uralkodó szíve a párizsi Szent Jakab dominikánus monostor kápolnájába kerül.
Ez az eset jól mutatja, miként is működött a védnökség mechanizmusa. Elizabeth Brown történész szerint III. Fülöp gyóntatója, bizonyos Nicolaus Gorranus dominikánus szerzetes állt amögött, hogy az uralkodó szívét a párizsi Szent Jakab-monostorban helyezzék végső nyugalomra.
Terve, amelynek megvalósulása talán hozzájárult volna a párizsi dominikánusok presztízsének növeléséhez, végül a narbonne-i dominikánus hittestvérek vereségével zárult. Fülöp fia és utóda, IV. (Szép) Fülöp ugyanis teljesen felforgatta az eredeti elképzelést, és apja belső szerveit, valamint egyéb testrészeit – a narbonne-i dominikánusok helyett – a narbonne-i székesegyháznak adományozta.
Az új király lépését a narbonne-i érsek és a városi kanonokok jelentős sikerként könyvelhették el, viszont sokan tiltakoztak is a döntés ellen. Jean Cholet bíboros a Fülöphöz közel álló arisztokratákkal szövetkezve követelte, hogy az elhunyt király szívét és csontjait a Saint-Denis-székesegyházban helyezzék el, azt állítván, hogy az uralkodó még életében úgy rendelkezett, hogy földi maradványait, kivétel nélkül, a székesegyházban helyezzék örök nyugalomra.
A bíboros és támogatóinak érvelése bizonyos mértékig helyénvaló volt, bár Fülöp Saint-Denis-nek juttatott hagyatéka inkább a végső nyughelye iránti közönyről árulkodott, ami érthető, hiszen a Saint-Denis-székesegyház a francia uralkodók hivatalos temetkezési helye volt, így Fülöpben valószínűleg fel sem merült, hogy hamvai elhelyezése körül parázs vita fog kialakulni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Megújult és bővült az OSZK Jeles napok című online felülete 11:20
- Végigharcolta a 19. századi Európa csatatereit Tüköry Lajos 09:50
- Calaisnál várták a németek a szövetségesek partraszállását 09:05
- Számos kulturális intézmény és híd épült Budapest első polgármesterének működése alatt tegnap
- Jodie Fosternek szeretett volna imponálni tettével Ronald Reagan merénylője tegnap
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort tegnap
- Belső utazásra indulhatunk a PIM KertLabor fesztivál programjain keresztül tegnap
- Régi fényében várja a látogatókat a felújított geszti Tisza-kastély tegnap