Lenyűgözte európai és mexikói vendéglátóit a világjáró szamuráj, Haszekura Cunenaga
2020. július 28. 15:41 Múlt-kor
Korábban
A római szamuráj
Haszekura következő állomása Róma volt. Az örök várostól északnyugatra található Civitavecchia kikötőjébe érkezve olyannyira barátságos viszonyt alakítottak ki a helyiekkel, hogy a város négy évszázad múltán testvérvárosa a szamurájok kiindulóhelyének, Isinomakinak.
Habár nem keresztény országból érkeztek, a japán követeknek minden tiszteletet megadtak a pápa emberei, akik lóháton kísérték őket a Vatikánba. Haszekura 1615 novemberében találkozott V. Pál pápával, akinek átadott két aranyozott levelet (egy japán és egy latin nyelvűt), amelyben Date Maszamune a Mexikóval való kereskedelem jogát, illetve térítőket kér a Szentszéktől – a kifogástalan bánásmód mellett a daimjó azt is ígérte, a pápa misszionáriusai templomot is emelhetnek.
Utóbbiba beleegyezett V. Pál, a kereskedelmi szerződést illetően azonban nem kívánt beleszólni a spanyol uralkodó hatáskörébe. Mindkét levél fennmaradt, a Vatikáni Levéltárban őrzik őket.
A névlegesen ekkor is létező római szenátus az igen kevesek által birtokolt római polgárjogot adományozta Haszekurának, továbbá a római látogatás során címert is kapott – azaz gyakorlatilag a nemesség köreibe is befogadták jelképesen.
Ezen a ponton azonban Haszekura mindent elért – vagy legalábbis megpróbált –, amiért daimjója útjára bocsátotta. A világ akkori legnagyobb hatalmi központjai után hazafelé vette az irányt.
A világjáró szamuráj hosszú hazaútja
Egyes korabeli leírások a pápai látogatás kapcsán többet véltek sejteni a háttérben, mint amit a hivatalos iratok tartalmaztak – elképzelhető, hogy Haszekura politikai szövetséget próbálhatott kötni a Vatikánnal.
E feltételezések szerint Date Maszamune a kereszténység felvételével – és a keresztény európai hatalmak segítségével – a Tokugavák elmozdítására és az egész Japán feletti uralomra törekedhetett. Több beszámoló szerint Haszekura igyekezett hangsúlyozni, hogy Date nagyobb hatalmú úr, mint sok európai király.
1616 áprilisában, immár ismét Spanyolországban, Haszekura újra találkozott III. F ülöppel. A király ekkor már nyíltan azzal utasította vissza a kereskedelmi szerződést, hogy Haszekurát nem a sógun, Tokugava Iejaszu küldte, azaz valójában nem képviseli egész Japánt. Emellett felhozta azt is, hogy a követség útnak indulása után, 1614-ben Tokugava elrendelte a keresztény térítők kitoloncolását a szigetországból, ami kizárja az újabb misszionáriusok küldését is.
1616 júniusában a japán követség hajóra szállt, és visszaindult Új-Spanyolország felé. Mexikóban újabb évet töltött, eddigre visszatért Acapulcóba és ismét őrá várt a Date Maru. A hajó Japánból újabb árukat – főként fűszereket és lakkozott kerámiákat – hozott, amelyeket Mexikóban értékesítettek.
Hogy ne kerüljön túl sok mexikói ezüst Japánba, az alkirály azt a kérést tolmácsolta III. Fülöp részéről, hogy a bevétel nagyobb részét költsék mexikói árukra, amelyeket Japánba visznek. A japánok 12 000 peso készpénzt, illetve 8000 peso értékű ezüstöt vihettek ki az országból.
Haszekura Japánba vezető útja nem volt közvetlen: 1618 áprilisában kikötött a Fülöp-szigeteken is, ahol a kormányzó kölcsönvette hajóját, amely méreténél fogva alkalmas volt hadihajónak a fenyegető holland, illetve angol hajók ellen. A gyarmat kormányzója végül meg is vásárolta a harcban is jól teljesítő hajót, amelyet ekkor kereszteltek át San Juan Bautistára.
A japán követ új hajót építtetett magának, hosszú Fülöp-szigeteki tartózkodása során számos különleges tárgyat és javat vásárolt Date Maszamune számára. Végül 1620 augusztusában érkezett meg Nagaszaki kikötőjébe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 20:20
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05