Lenyűgözte európai és mexikói vendéglátóit a világjáró szamuráj, Haszekura Cunenaga
2020. július 28. 15:41 Múlt-kor
Korábban
Francisco Felipe Faxicura
A San José nevű hajó a japán követséggel 1614. október 5-én kötött ki az andalúziai Sanlúcar de Barramedában, ahol pompás fogadtatásban részesültek, és lovaskocsik vártak rájuk. A tengerparti városból először Sevillába vezetett az útjuk október végén.
III. Fülöppel 1615. január 30-án találkoztak Madridban, február 17-én pedig a király káplánja Felipe Francisco Faxicura néven megkeresztelte Haszekurát. III. Fülöp jobbkeze, Lerma hercege lett a keresztapja.
A grandiózus fogadtatás és barátságos gesztusok ellenére Haszekura nem járt sikerrel a spanyol uralkodónál: semmiféle egyezség nem jött létre a két ország között, sem a kereskedelem, sem a térítők tekintetében. A történészek szerint a távolság ellenére híre ment Európában a keresztények által Japánban tapasztalt egyre barátságtalanabb bánásmódnak.
Mindazonáltal kíséretének több tagja végül Spanyolországban maradt a követség nyolc hónapos vendégeskedését követően is: napjainkban csak a Sevilla tartománybeli Coria del Ríóban 650 család viseli a „de Japón” („japán”, illetve „Japánból való”) nevet, akik a 17. században letelepedő japánokhoz tudják visszavezetni családfájukat.
Francia kitérő
A spanyol világbirodalom központjából a japán követség ismét tengerre szállt, hogy Róma felé vegye az irányt. Az út során kikötöttek a francia Riviérán, Saint-Tropez-ben is, ahol több helybéli, köztük egy ismeretlen nő is írásos emlékekkel szolgált róluk:
„Sosem érnek hozzá az ételhez ujjaikkal, ehelyett két apró pálcát használnak, amelyeket három ujjal fognak” – írta a jellegzetes távol-keleti evőpálcákról.
„Puha, tenyérnyi méretű selymes papírba fújják orrukat, és ezt sosem használják kétszer, ezért a földre dobják használat után, és nagy örömükre szolgált, amikor a mi népünkből a körülöttük lévők kapkodva próbálták felszedni” – számolt be az erős növényi rostokból készült japán zsebkendőkről.
„Kardjaik olyan élesek, hogy egy puha papírt akkor is elvágnak, ha azt csak az élére helyezik, és rálehelnek” – írta a kora újkori japán kardokról. Haszekura és kísérete itteni látogatása az első történelmi nyoma a japán–francia kapcsolatoknak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.