2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Lenyűgözte európai és mexikói vendéglátóit a világjáró szamuráj, Haszekura Cunenaga

2020. július 28. 15:41 Múlt-kor

Francisco Felipe Faxicura

A San José nevű hajó a japán követséggel 1614. október 5-én kötött ki az andalúziai Sanlúcar de Barramedában, ahol pompás fogadtatásban részesültek, és lovaskocsik vártak rájuk. A tengerparti városból először Sevillába vezetett az útjuk október végén.

III. Fülöppel 1615. január 30-án találkoztak Madridban, február 17-én pedig a király káplánja Felipe Francisco Faxicura néven megkeresztelte Haszekurát. III. Fülöp jobbkeze, Lerma hercege lett a keresztapja.

A grandiózus fogadtatás és barátságos gesztusok ellenére Haszekura nem járt sikerrel a spanyol uralkodónál: semmiféle egyezség nem jött létre a két ország között, sem a kereskedelem, sem a térítők tekintetében. A történészek szerint a távolság ellenére híre ment Európában a keresztények által Japánban tapasztalt egyre barátságtalanabb bánásmódnak.

Mindazonáltal kíséretének több tagja végül Spanyolországban maradt a követség nyolc hónapos vendégeskedését követően is: napjainkban csak a Sevilla tartománybeli Coria del Ríóban 650 család viseli a „de Japón” („japán”, illetve „Japánból való”) nevet, akik a 17. században letelepedő japánokhoz tudják visszavezetni családfájukat.

Francia kitérő

A spanyol világbirodalom központjából a japán követség ismét tengerre szállt, hogy Róma felé vegye az irányt. Az út során kikötöttek a francia Riviérán, Saint-Tropez-ben is, ahol több helybéli, köztük egy ismeretlen nő is írásos emlékekkel szolgált róluk:

„Sosem érnek hozzá az ételhez ujjaikkal, ehelyett két apró pálcát használnak, amelyeket három ujjal fognak” – írta a jellegzetes távol-keleti evőpálcákról.

„Puha, tenyérnyi méretű selymes papírba fújják orrukat, és ezt sosem használják kétszer, ezért a földre dobják használat után, és nagy örömükre szolgált, amikor a mi népünkből a körülöttük lévők kapkodva próbálták felszedni” – számolt be az erős növényi rostokból készült japán zsebkendőkről.

„Kardjaik olyan élesek, hogy egy puha papírt akkor is elvágnak, ha azt csak az élére helyezik, és rálehelnek” – írta a kora újkori japán kardokról. Haszekura és kísérete itteni látogatása az első történelmi nyoma a japán–francia kapcsolatoknak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Haszekura Rómában, Claude de Deruet 1615-ös portréján (kép forrása: Wikimedia Commons)Haszekura ima közben egy megkeresztelkedése után, Madridban készült festményen (kép forrása: Wikimedia Commons)V. Pál pápa portréja, amelyet Haszekura magával hozott Szendaiba (kép forrása: Wikimedia Commons)A Haszekura római polgárjogát igazoló oklevél, 1615. november 20-ai keltezéssel (kép forrása: Wikimedia Commons)Haszekuráról egy Amati nevű művész által készített rajz, 1615. A szamuráj alakja mellett látható a Rómában neki adományozott címer, egy buddhista horogkereszt nyilak által keresztezve (kép forrása: Wikimedia Commons)Haszekura egy későbbi rajzon (kép forrása: Wikimedia Commons)Az ana-curusi egy illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)Tokugava Iejaszu (kép forrása: Wikimedia Commons)Tokugava Hidetada (kép forrása: Wikimedia Commons)Date Maszamune (kép forrása: Wikimedia Commons)III. Fülöp spanyol király (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár