Lenyűgöző római villa tíz méterrel az itáliai templomkripta alól

„Amikor meglátod, egyszerűen nem fogsz hinni a szemednek” – mondta Luciana Jacobelli, a dél-itáliai Molisei Egyetem régésze, amint kinyitotta a Positano város közepén álló Santa Maria Assunta templom kriptájának ajtaját. A derengő félhomály miatt elemlámpát kapcsolt, és azzal kalauzolta a sajtó képviselőit, akik egy sor létrán keresztül jutottak le mélyen (közel 10 méterrel) a templom alá. Ezt követően egy terembe léptek, ahol színpompás és tökéletes épségben megmaradt freskók díszítették a falakat, amely – mint kiderült – az ókorban egy tengerparti villa része volt. Egy tehetős római polgáré volt az épületegyüttes, amely remek „menekülési lehetőséget” nyújtott a forró nyári hónapoktól, valamint a nyüzsgő Rómától mintegy kétezer évvel ezelőtt.

A Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult villát elsőként Karl Weber svájci építészmérnök által felügyelt feltáráson fedezték fel, a feljegyzések szerint 1758. április 16-án. Memoárjában a kutató azt írta, hogy az ásatást „a harangtorony mellett, nem messze a tengerparttól kezdtük el; 30 könyök mélységben egy gyönyörű ókori épületet találtunk, amelynek fehér márványból készültek a mozaikjai”.

A 18. századi felfedezés ellenére a felújítási munkák mindössze 2003-ban kezdődtek el, mégpedig a templom kriptájából kiindulva, ahonnan a római villa ebédlőjébe lyukadtak ki. Három év régészeti ásatást követően azonban a finanszírozási források elapadtak, és 2015 nyaráig kellett várni, amíg a projekt újraindul. A helyi régész, Adele Campanelli és Maria Antonietta Iannelli régészeti felügyelő vezetésével folyó munkálatok során eltávolították a több tonna földtömeget, valamint a kétezer évvel ezelőtti vulkánkitörés hozadékát, a lapillitufát, és megtisztították a törmelékektől az álomszép freskókat.

A domboldal az ókorban történő teraszos kialakításának köszönhetően maga a villa mintegy 2,25 hektáros területen terült el, egyes szakértők szerint elképzelhető, hogy nagyobb volt, mint maga Positano. Azonban Mantha Zarmakoupi, a Birminghami Egyetem kutatója nem ért egyet a felvetéssel: „A teraszos rendszer miatt el tudok olyat képzelni, hogy néhány modern építésű mai házhoz hasonlóan a villa két-három teraszra elnyúlt, azonban nem hiszem, hogy egy falunyi nagyságú egységet alkotott volna”.

Zarmakoupi megerősítette, hogy a villa falait igen magas művészi szinten kivitelezett freskók borítják. „A freskók és a stukkók kombinációi igen figyelemreméltóak” – tette hozzá. Ráadásul a festmények mellett a vulkáni rétegnek köszönhetően az ebédlő északi falánál a régészek számos, tökéletes állapotban megmaradt oxidált üveget, étkészleteket, edényeket és poharakat tártak fel, így a villa megnyitását követően a látogatók testközelből élhetik át a 2000 évvel ezelőtti tehetős rómaiak fényűző életét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője