Lengyel elnök: népirtásnak kell minősíteni a katyni mészárlást
2015. szeptember 17. 17:58 MTI
Népirtásnak kell minősíteni a katyni mészárlást, melynek célja az volt, hogy megsemmisítsék a lengyel nemzet elitjét, ennek következtében magát a nemzetet is - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel államfő csütörtökön Varsóban, a mészárlás áldozatainak szánt Katyni múzeum ünnepi megnyitóján.
Korábban
A katyni áldozatok hozzátartozói, a lengyel politikai vezetők - köztük Ewa Kopacz kormányfő - részvételével megtartott megnyitót a Lengyelország Szovjetunió általi megtámadásának 76. évfordulójának napjára időzítették.
A varsói múzeumot a szovjet támadás után néhány hónappal elkövetett katinyi bűncselekmény áldozatainak emlékére létesítették. Az államfő elmondta: e múzeum feladata annak a történelmi emlékezetnek az ápolása, amelyet a lemészárolt lengyel foglyok családjai "két nemzedéken át, minden szenvedés ellenére" megőriztek, amikor a rendszerváltás előtti kommunista hatalom elhallgatta a bűntényt, meghamisította a történelmet. A varsói Citadellában megnyitott múzeum a világ első, a katyni mészárlás emlékének szánt múzeuma. A kegyeleti helynek is szánt intézmény tárlata bemutatja a katyni tömegsírokban feltárt tárgyakat, a bűntény történetét.
Az NKVD szovjet titkosszolgálat által a Szmolenszk melletti katinyi (Katyn) erdőben és más helyeken 1940 áprilisában kivégzett mintegy 22 ezer lengyel fogolyról Duda elmondta: meggyilkolásuk célja az volt, hogy a lengyel nemzet alapját képző elitet megsemmisítsék, kiirtva így a nemzet gyökereit. "E bűntényt népirtásnak kell nevezni" - tette hozzá.
A mészárlás áldozatait az NKVD főleg a Szmolenszk melletti Katynban, a Harkov melletti Pjatyihatkiban és a Kalinyin (ma Tver) melletti Mednojében végezte ki. A foglyokat oda konvojokban vitték, kezüket hátrakötözték, majd közvetlen közelről tarkón lőtték, és hatalmas tömegsírokban földelték el őket. A vérengzés áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, a Lengyel Emlékezet Intézete 21 768 áldozatot tart számon, köztük van a magyar Korompay Emánuel tartalékos százados, a varsói egyetem lektora is. Oroszország, bár 1990-ben beismerte, hogy a mészárlásért a Szovjetuniót terheli a felelősség, visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak minősítsék.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap