Lelkesedéstől a kiábrándulásig – miért támogatta a magyar az I. világháborút?
2015. december 15. 18:25
Miért volt delíriumos állapot az 1914 augusztusának Magyarországán? Miért játszottak a színházak önként – az állami propagandától teljesen függetlenül – hazafias és a földtől teljesen elrugaszkodott darabokat 1914 őszén? Mit gondoltak a magyar egyházak a kitörő háborúról? Támogatták a magyar irodalom nagy alakjai a világégésbe katonák millióit küldő államot? Ki mondta, hogy a poshadt békés évek után „kívánatos” volt egy háború? Milyen pszichológiai hadviselést alkalmaztak az ellenfelek? Hogy viszonyult a magyar sajtó a háborúhoz? Hány magyar zsidó harcolt a fronton? – ezen és ehhez hasonló fontos kérdésekre keresték a választ a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjában tartott konferencia előadói.
Korábban
A „berúgott” magyarok
Koncz István, a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület elnöke a konferencia bevezető köszöntőjében kiemelte, hogy az első világháborús traumákat több generáció is viseli, ezért mindenképpen érdemes és kell beszélni a száz éve zajló konfliktusról. Az előadások levezető elnöke, Fehér Zsuzsa főiskolai docens, a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület főtitkára hozzátette: az első világháború témaköre időnként elég távolinak tűnik a mától, ám a különböző aspektusait olykor szükséges feleleveníteni.
A konferencia első előadását Gerő András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára tartotta Háborús lelkesedés a színházban – Budapest 1914. címmel. A professzor beszédéből kiderült, hogy a magyar színházak nem az állami propaganda ösztönzésére, hanem piaci alapon reagáltak a háborús lelkesedésre, ugyanis magánvállalkozásokként működtek. Felsorolt néhány korabeli darabot, amely az 1914 augusztusában elkezdődött idényben színpadra került; már a címük is beszédes: Varsótól az Adriáig, Akik otthon maradtak, Nagy dolog a háború, Vörös ördögök, Ferenc József azt üzente. (1915-ben már inkább a gyermekeknek szóltak az előadások, a lelkesedés is visszaesett, az egyik előadás címe például a Hindenburg bácsi címet viselte.)
Az egyik legjellemzőbb a Mindnyájunknak el kell menni című Hegedűs Gyula, Pásztor Árpád nevéhez köthető színházi darab, amely úgy kezdődött, hogy a rácok és a muszkák a magyarokra gyújtották a házat. Köztudott, hogy Ferenc Ferdinándot nem igazán szívlelték Magyarországon, de a színházak és az egyéb propagandisták felhasználták az ellene történő és később az első világháború kitörésének okaként szolgáló halálos merényletet, mégpedig a trónörökös után maradt három árva motívumát kiemelve.
Az említett darab az 1964-es (a korban elképzelt) jövőképet elevenítette fel. Megtudjuk belőle, hogy ötven évvel korábban (tehát 1914-ben) a magyarok elvitték a boldogságot Oroszországba, felszabadították a cári birodalmat, ahonnan elűzték a Romanovokat; a fegyverek azóta már megszűntek, már csak a múzeumban láthatók, hiszen a háború – az ígérteknek megfelelően – megszüntetett minden háborút. A színházi darabban a magyarok világpolitikai jelentőségre tesznek szert, mindenki magyar akar lenni, a kozák, a szlovák és az orosz is.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8d66745966c0e4618957c14db83fc473.jpg)
Gerő kiemelte, az emberek igényelték az ilyesfajta darabokat, ezért is lehetett vele pénzt keresni, nem az állam, nem egy központi propaganda erőltette az emberekre, húzta alá az előadó. Teljesen elvesztették a realitásukat a Monarchia korabeli lakói, ám nagyon hamar eljött a kiábrándulás pillanata, tulajdonképpen már az első télen, tette hozzá Gerő. A magyar társadalom „berúgott”, a magyarok kifejezetten akarták ezt a sajátos álomvilágot, így nem csupán a politikai elit felelőssége emelhető ki. Gerő delíriumos, tudatmódosító hatásúnak nevezte 1914 forró őszét.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap