A vörösterror 133 napja

Lelkesedéstől a kiábrándulásig – miért támogatta a magyar az I. világháborút?

2015. december 15. 18:25

Miért volt delíriumos állapot az 1914 augusztusának Magyarországán? Miért játszottak a színházak önként – az állami propagandától teljesen függetlenül – hazafias és a földtől teljesen elrugaszkodott darabokat 1914 őszén? Mit gondoltak a magyar egyházak a kitörő háborúról? Támogatták a magyar irodalom nagy alakjai a világégésbe katonák millióit küldő államot? Ki mondta, hogy a poshadt békés évek után „kívánatos” volt egy háború? Milyen pszichológiai hadviselést alkalmaztak az ellenfelek? Hogy viszonyult a magyar sajtó a háborúhoz? Hány magyar zsidó harcolt a fronton? – ezen és ehhez hasonló fontos kérdésekre keresték a választ a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjában tartott konferencia előadói.

Háborút üdvözlő tömeg Budapesten
Háborút üdvözlő tömeg Budapesten

A „berúgott” magyarok

Koncz István, a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület elnöke a konferencia bevezető köszöntőjében kiemelte, hogy az első világháborús traumákat több generáció is viseli, ezért mindenképpen érdemes és kell beszélni a száz éve zajló konfliktusról. Az előadások levezető elnöke, Fehér Zsuzsa főiskolai docens, a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület főtitkára hozzátette: az első világháború témaköre időnként elég távolinak tűnik a mától, ám a különböző aspektusait olykor szükséges feleleveníteni.

A konferencia első előadását Gerő András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára tartotta Háborús lelkesedés a színházban – Budapest 1914. címmel. A professzor beszédéből kiderült, hogy a magyar színházak nem az állami propaganda ösztönzésére, hanem piaci alapon reagáltak a háborús lelkesedésre, ugyanis magánvállalkozásokként működtek. Felsorolt néhány korabeli darabot, amely az 1914 augusztusában elkezdődött idényben színpadra került; már a címük is beszédes: Varsótól az Adriáig, Akik otthon maradtak, Nagy dolog a háború, Vörös ördögök, Ferenc József azt üzente. (1915-ben már inkább a gyermekeknek szóltak az előadások, a lelkesedés is visszaesett, az egyik előadás címe például a Hindenburg bácsi címet viselte.)

Az egyik legjellemzőbb a Mindnyájunknak el kell menni című Hegedűs Gyula, Pásztor Árpád nevéhez köthető színházi darab, amely úgy kezdődött, hogy a rácok és a muszkák a magyarokra gyújtották a házat. Köztudott, hogy Ferenc Ferdinándot nem igazán szívlelték Magyarországon, de a színházak és az egyéb propagandisták felhasználták az ellene történő és később az első világháború kitörésének okaként szolgáló halálos merényletet, mégpedig a trónörökös után maradt három árva motívumát kiemelve.

Az említett darab az 1964-es (a korban elképzelt) jövőképet elevenítette fel. Megtudjuk belőle, hogy ötven évvel korábban (tehát 1914-ben) a magyarok elvitték a boldogságot Oroszországba, felszabadították a cári birodalmat, ahonnan elűzték a Romanovokat; a fegyverek azóta már megszűntek, már csak a múzeumban láthatók, hiszen a háború – az ígérteknek megfelelően – megszüntetett minden háborút. A színházi darabban a magyarok világpolitikai jelentőségre tesznek szert, mindenki magyar akar lenni, a kozák, a szlovák és az orosz is.

Gerő kiemelte, az emberek igényelték az ilyesfajta darabokat, ezért is lehetett vele pénzt keresni, nem az állam, nem egy központi propaganda erőltette az emberekre, húzta alá az előadó. Teljesen elvesztették a realitásukat a Monarchia korabeli lakói, ám nagyon hamar eljött a kiábrándulás pillanata, tulajdonképpen már az első télen, tette hozzá Gerő. A magyar társadalom „berúgott”, a magyarok kifejezetten akarták ezt a sajátos álomvilágot, így nem csupán a politikai elit felelőssége emelhető ki. Gerő delíriumos, tudatmódosító hatásúnak nevezte 1914 forró őszét.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Az Est szerkesztősége 1912-ben (Forrás: elsovh.hu)Pakots József: Hős diákok című színdarabjának szereplői (1916. április 25-26.) - FortepanMise a fronton (Forrás: pecsiegyhazmegye.hu)Vázsonyi VilmosA Monarchia és Németország zsidó katonái 1916-ban a hanukát ünneplik a keleti fronton

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!