Lebombázott városok és szépségkirálynők – élet a hirosimai bombázás után

1945. augusztus 6-án egy forró nyári reggelen Hirosima lakói dolgozni, vásárolni, a gyerekek iskolába igyekeztek. A pusztító fegyver szó szerint derült égből csapott le. A mindent elvakító villanás után óriási erejű, 11 ezer km/órás sebességű lökés söpört végig a robbanás epicentrumától. A fényesség gyönyörű, élénk citrom, narancs és piros színekben játszott. Az ezt kísérő füst 18 ezer méterre csapott fel. A bomba 5 másodperc leforgása alatt 80 ezer ember életét követelte.

Először a tűz pusztított Japánban

Azok, akik túlélték, hullámokban szembesültek a pusztítással, amelyhez foghatót sosem tapasztaltak. Városuk egy szempillantás alatt radioaktív senkiföldjévé vált. Ezek az atomkor jelei voltak. A robbanást követően először a tűz pusztított, s ez a lángoló pokol négy napon át tartott. Ezután érkezett a fekete eső, hatalmas, kövér cseppekben. A bomba porfelhőjében kialakult eső megmérgezte a folyókat, kutakat, földeket. Mindenki meghalt, aki ivott belőle.

A japán kormány úgy döntött, hallgat a robbanásról, a sajtót cenzúrázta. A túlélők így magukra maradtak. A katonák segítségével azonban csodával határos módon három nap alatt helyreállították a várost. Elindultak a villamosok, vonatok, kinyitott a belvárosi bank, szükségotthonokat alakítottak ki. Az atombomba azonban nem csak robbanófegyver volt, hanem biológiai és vegyi is – nem tudhatták, mi vár még rájuk.

Mi történt Amerikában?

Az amerikai katonák megkönnyebbültek: a küldetést teljesítették és túlélték. A propaganda büszkén ünnepelte a bombát, s annak alkotóit, akik azonnal hősökké váltak. A nép örömmel fogadta a különleges, új fegyvert. A bomba készítői azt ígérték, a fegyver a jövőnk része lesz.

A gyerekek építőkockák vagy kisvasút helyett valódi plutóniumot tartalmazó játéklaboratóriumot kaptak ajándékba. Sőt, 1951-től még Miss Atombomba szépségversenyt is rendeztek Nevadában. Az utolsó és leghíresebb atom-szépségkirálynő Lee Merlin volt, az 1957-es verseny győztese. Híres fotóján a szőke szépség egy fehér gombafelhő alakú jelmezt visel.

1954-ben egy túlélő Amerikába érkezett, hogy adományt gyűjtsön. Televíziós producerek azonban egy meglepetéssel készültek a számára. Beültették egy szórakoztató műsorba, ahová a tudtán kívül meghívtak egy titokzatos vendéget is. Hamarosan kiderült, a B-29-es bombázón ült a végzetes napon. A két férfi a műsorban kezet rázott egymással – Amerika így szeretett volna könnyíteni lelkiismeretén.

Mi is történt a végzetes napon, mely a második világháborút hivatott lezárni? És mi történt azután? Ma is sokan élnek, akik saját bőrükön tapasztalták meg a rémségeket. Túlélők, katonák, orvosok személyes történetein keresztül más és más megvilágításokba helyezve mutatja be az eseményeket a Hiroshima igaz története című dokumentumfilm június 16-án 22 órakor a Spektrum. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején