Külső és belső ellenségeitől is megvédte országát Könyves Kálmán

Csúnya vége lett a testvérháborúnak

Az első vezetői megmérettetés tehát sikeres volt, de az újdonsült király nem sokáig élvezhette a nyugalmat, mert öccse, Álmos herceg nem vigasztalódott az ország nagyjából egyharmadát kitevő dukátus birtoklásával: bátyja ellen fordult, és megkísérelte megszerezni a koronát.

A viszályt valószínűleg a kölcsönös bizalmatlanság szülte, amelyre a testvérekhez közelálló főúri csoportok is rátettek egy lapáttal. A két fivér 1098-ban a Tisza mentén, Tiszavárkonynál találkozott, de a nemeseknek nem fűlt a foga a testvérháborúhoz. Az első „kardcsörte” a Képes krónika szerint a következőképp zárult:

„A király seregével Várkonyhoz vonult a herceg ellen, a herceg is Várkony közelébe jött ellene: köztük volt a Tisza, ez választotta el egymástól őket. A hű magyarok fegyverszünetet kértek tőlük, és hogy tárgyalhassanak, ezt mondották: »Ugyan, miért harcoljunk? Ha amazok győznek rajtunk: meghalunk, és ha megszaladnak, hát megszaladnak. Minap atyáink és atyánkfiai is harcoltak atyáikkal, atyafiaikkal, és meghaltak: semmi okát sem látjuk a harcnak: de ha nekik tetszik a harc, harcoljanak ők ketten; és aki közülük felül marad, elfogadjuk urunknak.«  Így határozván a főurak, visszatértek. Mikor pedig Csák a királynak elmondta, és Ilia a hercegnek tudtára adta, hogy miként határoztak, kedvük ellenére ugyan, de belenyugodtak.”

A testvéri összeborulás azonban nem volt tartós. Kálmán ugyanis 1105-ben megkoronáztatta fiát, a későbbi II. Istvánt, ami éktelen haragra gerjesztette Álmos herceget, mert ezzel a lépéssel Kálmán világosan jelezte, hogy öccse nem örökölheti meg a trónt.

Álmos külföldi pártfogók után nézett. Először sógorához, Boleszláv lengyel fejedelemhez fordult, aki ugyan seregével betört az országba, de Kálmán hamar kiegyezett vele. Álmos egyedül maradt, bűnbánatot gyakorolt bátyja előtt, aki jeruzsálemi zarándokútra küldte öccsét „pihenni”. Távollétében Kálmán megszüntette a dukátust, amellyel újabb lázadásra ösztönözte Álmost, aki most V. Henrik német-római császárhoz sietett.

Henrik a szárnyai alá vette a herceget, mert azt remélte, hogy a támogatása fejében hűbéri függésbe vonhatja a Magyar Királyságot. V. Henrik, Álmos és a cseh fejedelem triumvirátusa ellen azonban Kálmán III. Boleszláv lengyel uralkodóra támaszkodott és sikerrel verte vissza a támadásokat. Álmos ezúttal is megmenekült. 1115-ben azonban betelt a pohár: miután Kálmánnak tudomására jutott, hogy öccse merényletet szervez ellene, elfogatta Álmost és annak fiát, Bélát, majd megvakíttatta őket. A Képes krónika így számol be a retorzióról:

„…a király elfogta a herceget meg kisded fiát, Bélát, és megvakíttatta őket; azt is meghagyta, hogy a kisded Bélát heréljék ki. De aki megvakította, félt Istentől és a királyi nem kihalásától: kutyakölyköt herélt ki, annak heréit vitte a királynak. Az ország főemberei közül megvakította Urost, Vatát és Pált.”

1. László király váratlant húzott
2. Csúnya vége lett a testvérháborúnak
3. Bölcsen irányította országát a „ronda” király

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma