Különös trák kori temetőt tárnak fel Dobrudzsában

"Stratégiai jelentőségű, a kereskedelmi kapcsolatokat tekintve fontos település volt. Nem messze innen volt egy gázló, az utolsó olyan átjáró, amely az alsó-Dunához vezetett. Távolabbra, keleti irányban kezdődik a delta, ahol az átkelés már nem lehetséges" - mondta el Tomasz Bochnak, a Rzeszów-i Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa.

A kutató szerint a területet már Hérodotosz görög történetíró is említi, amikor arról ír, hogy Dareiosz perzsa király i.e. 512-ben, a szkíták elleni hadjáratakor hadseregét a Boszporuszon és a Duna alsó szakaszán keresztül vezette. A trák kori sírhalmok sírmellékleteinek vizsgálatából szakértők arra következtettek, hogy a település évszázadokon át egyfajta kulturális olvasztótégely volt, ahol a szkíta és a görög hatás is jól megfigyelhető.

"Nem tudjuk pontosan, hogy kik temetkeztek itt" - húzta alá Bochnak. "A Balkán-félsziget középső és déli részén trákok éltek az első évezredben, akikkel a görögök, majd később a rómaiak is sűrűn érintkeztek" - tette hozzá. A Teliţa-Celic Dere-i lelőhely a történelmi Dobrudzsában terül el, amelyet az ókorban Scythia Minornak (Kis-Szkítia) neveztek.

A trákok - akiket erőskezű, aranyban gazdag, harcos arisztokrácia irányított - szállásterülete a mai Románia és Bulgária bizonyos részeire, Görögország északi és Törökország európai vidékeire terjedt ki. A görög és a római civilizációk peremén éltek, gyakran keveredve, vagy összetűzésbe kerülve a fejlettebb kultúrákkal, egészen addig, amíg i.sz. 45 körül be nem olvadtak a Római Birodalomba.

"Úgy véljük, hogy Teliţa-Celic Dere az egyik legfontosabb lelőhely Dobrudzsában" - mondta Bochnak. A kutatókat meglepte, hogy az egyik sírhalom két temetkezést rejtett: egy fiatal fiúét, akinek koponyáján trepanációt (koponyalékelés) hajtottak végre, majd maradványait elhamvasztották, illetve egy másik elhunytét, akinek csak a lábcsontjait találták meg.

"Testének többi részét eltávolították, de nem a sírrablók, ez a temetkezési rítus része volt. A halomban volt egy rövid, a szkítákra jellemző kard és tucatnyi nyílhegy. Valószínűleg a temetkezés után a sírt felnyitották és az elhuny csontjait máshova vitték" - fejtegeti a kutató. A régészek idén egy üres sírt is találtak, becslésük szerint a temetőben minden harmadik sír kenotáfium (görögül kenotáfion), azaz szimbolikus sír vagy álsír, olyan síremlék, amelybe nem temettek senkit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából