2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Különleges fotók pihenő brit katonákról, akik később a Somme-nál ontották vérüket

2016. augusztus 24. 10:08

Mészárlás előtt egy kis pihenés. A most következő képeken szereplő katonák a fényképek készültekor még csak nem is sejthették, mi vár rájuk: az első világháború egyik legvéresebb és egyesek szerint legértelmetlenebb csatája a Somme folyó mentén. A fotókon borotválkozó, fűben piknikező, fürdőző, békésen pihenő vagy éppen a lövészárokban pózoló britek láthatók, fejük felett egy-egy szó jelöli jövendő sorsukat: elhunyt, megsebesült vagy eltűnt.

„Rettenetes szag terjengett (…) A rothadt hús szaga (…) Mindenütt holttestek hevertek. Sohasem felejtem el”  – emlékezett vissza Joe Hayles brit tizedes a somme-i csata borzalmaira. Sir Douglas Haig, a Brit Expedíciós Hadsereg főparancsnoka 1916. november 18-án állította le a Somme folyónál júliusban megindított antant-offenzívát. Bár a szövetséges haderő mindössze 11 km-es mélységben nyomult be a német védelembe, a veszteségek óriásiak voltak: a briteké 420 ezer, a franciáké 200 ezer, a németeké pedig mintegy félmillió főre tehető. Naponta 893 brit katona vesztette életét.

A somme-i támadás elsődleges célja a Verdunt védő francia hadsereg tehermentesítése volt. A tüzérségi előkészítés után július 1-jén reggel fél nyolckor indult meg a gyalogsági támadás. (Ez alatt az egy hét alatt majdnem kétmillió lövedéket zúdítottak az ellenséges lövészárkokra – vajmi kevés eredménnyel.) A brit hadsereg gerincét a toborzást elrendelő hadügyminiszterről Kitchener hadseregnek elnevezett lelkes, de amatőr önkéntes, valamint tapasztalatlan újonc haderő adta. A lassan előrenyomuló brit katonák rendre fennakadtak a széles szögesdrót akadályokon, és felmorzsolódtak a géppuskatűzben. A katonák felkészületlensége és a kommunikációs nehézségek katasztrófához vezettek. Első nap közel 20 ezer brit katona vesztette életét, 38 ezren pedig megsebesültek, vagy eltűntek. 1916. július 1-jét mindmáig a brit hadtörténet legnagyobb tragédiájaként tartják számon.

A csata azonban folytatódott. A várt gyors áttörés helyett állóháború alakult ki, a három és fél hónapon át tartó hadművelet során az antant erői több mint 90 kisebb támadással próbálták meg áttörni a németek vonalát. A brit hadsereg szeptember 15-én a somme-i offenzíva során vetett be a történelemben először tankokat, amelyeket ekkor még az ellenséges gépfegyverállások leküzdésére használtak. A bevetésre váró 49 harckocsiból végül a meghibásodások következtében csak 32 indult támadásba. Bár a csatamezőn is akadtak technikai problémák, az ellenséges állásokat elérő tankok sokkolták a németeket.

A csatának nem volt győztese, a szövetségeseknek az offenzíva tetőpontján is alig tíz kilométert sikerült előrenyomulniuk. A hadműveletek egyetlen sikere a Verdunre nehezedő nyomás enyhítése volt. A csatáról megoszlik a szakértők véleménye. Sokan értelmetlen vérfürdőnek tekintik a több mint 4 hónapos küzdelmet, Douglas Haiget pedig csak „somme-i mészárosként” emlegetik, mások azonban úgy vélik, az offenzíva tanulságai nélkül az antant nem nyerte volna meg a háborút.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Walter Elliott hadnagy, Roger Kirkpatrick alhadnagy, Herbert Garton kapitány, Evelyn Southwell hadnagy és Herman Kiek alhadnagy. Southwell egy alkalommal azt írta édesanyjának, hogy annyira fáradt volt, hogy menetelés közben elaludt.A fürdőzők: a szeptember 15-én megsérült Arthur Mckinstry kapitány, William Hesseltine alhadnagy, William Purvis kapitány, a december 23-án elhunyt Joseph Buckley alhadnagy, Morris Heycock hadnagy, Eric Parsons kapitány, a háttérben Sidney Smith alhadnagyA 11. Királyi Lövész ezred két hadnagya: Richard Hawkins, aki 1917. febuárjában sérült meg súlyosan, és George Cornaby, akit néhány héttel a nagy háború vége előtt, 1918. szeptember 23-án ért el a végPiknik a napsütésben: a yorkshire-i ezred tagjai ebédüket fogasztják sátruk mellett. A jobb oldalon látható William Batty kapitány 1916. október 25-én vesztette életét. A másik két férfi nevét nem tudjuk, azonban a fénykép hátoldalán lévő írás szerint nem élték túl a háborút.Térdig sárban: balra Beauchamp Magrath őrnagy a 8. kelet-lancashire-i ezredtől (1916. június 2-án hunyt el), a jobb oldalon Paul Hammond kapitány, aki 1916. február 25-én veszítette életét. A középen állókat nem ismerjük. A skót származású Eric Anderson hadnagy beszélget egy helyi asszonnyal Bouzincourt falucskában. A katona 1916. november 13-án veszítette életét a falu német lerohanásakor.John Macdougall kapitány reggeli borotválkozását végzi az Autuille településhez közeli lövészárokban 1915 végén. A következő év elején sérült meg.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár