Különleges neandervölgyi gént hordoz minden harmadik európai nő

A németországi Max Planck Intézet kutatói arra jutottak, minden harmadik európai nő a mára eltűnt emberfajtól örökölte sejtjei progeszteronreceptorait. A kutatók biológiai adatbankok információit vizsgálták át, és több mint 450 000 európai nő DNS-képe alapján jutottak eredményre.

Tanulmányuk szerint az európai nők 29 százaléka hordozza a „neandervölgyi receptor” génjének egy mintáját, míg három százalékuk kettőt is. A gén hatására kevesebb a terhesség idején bekövetkező vérzés.

A svédországi Karolinska Intézet kutatói szerint az e génnel rendelkező nők jellemzően több gyermeket is szülnek életük során.

„A progeszteronreceptor jó példája annak, milyen előnyös génvariánsokhoz juthatott a modern ember a neandervölgyiekkel való keveredéssel, amelyek a ma élő emberekre is hatással lehetnek” – mondta Hugo Zeberg, a Karolinska Intézet kutatója.

A gén modern emberekben való megjelenését eredményező keveredés körülbelül 65 000 évvel ezelőtt történhetett. A neandervölgyiek más genetikai nyomot is hagytak a mai emberi populációkban, a teljes modern genom 1-4 százalékát is kiteszik a tőlük származó gének.

A kutatók a modern emberi DNS-adatokat az ősemberek maradványaiból – többnyire lápokban konzerválódott holttestekből – kinyert mintákkal vetették össze. Ezek közül a legrégebbi egy 40 000 éves minta volt a mai Kínából. Az ősi minták alapján kikövetkeztethetővé vált a gének terjedése az emberi populációban az évezredek során.

A különleges receptorral bíró nők sejtjeinek molekuláris vizsgálata arra derített fényt, hogy azok több progeszteronreceptort állítanak elő. A kutatók szerint ez megnövekedett érzékenységet eredményez a hormonra, ami a korai vetélések és vérzés elleni jobb védettséget jelent.

„Az e gént öröklő nők aránya tízszerese az egyéb neandervölgyi génvariánsokat öröklő embereknek” – mondta el Zeberg. „Ezek az eredmények azt mutatják, a receptor neandervölgyi variánsának előnyös hatása van a termékenységre.”

A kutatócsapat feltételezése szerint a neandervölgyi progeszteronreceptor segíthet a nőknek megőrizni azon terhességeket is, amelyek egyébiránt vetéléssel végződnének – egyúttal azonban a koraszülés esélyét is növeli.

Korábbi kutatások eredményei szerint az átlagos európai ember mintegy 500 genetikai „töredéket” hordoz, amelyek a neandervölgyiektől és más letűnt emberfajoktól származnak. Ezek közt vannak a prosztatarák kockázatát befolyásoló, a szervezet vasháztartását szabályozó, a véralvadás sebességére ható, illetve az alacsonyabb testmagassággal összefüggő gének is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?