Találkoztak és keveredtek az amerikai őslakosok és a polinézek Kr. u. 1200 körül

Kérdéses helyszín

Az továbbra is kérdés, hogy a mai Kolumbia vagy Ecuador területéről hajóztak több ezer kilométert az ott élők, és telepedtek le a Csendes-óceán szigeteinek lakosai közt, vagy utóbbiak jutottak-e el Dél-Amerikába és vissza, majd nemzettek kevert utódokat.

Annyi azonban a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint bizonyos, hogy mindez évszázadokkal azelőtt történt, hogy európaiak érkeztek volna akármelyik területre, továbbá, hogy a mai Francia Polinézia területén élők körében kimutatható az Újvilágból származó DNS.

„Ezek az eredmények teljesen megváltoztatják a fajunk nagy kontinentális terjeszkedésének egyik legkevésbé ismert fejezetéről alkotott képünket” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, Andreas Moreno-Estrada, a Mexikói Nemzeti Genomlaboratórium fő biodiverzitás-kutatója.

A régészek és történészek körében évtizedek óta viták tárgya, hogy Óceánia lakói és Amerika őslakosai találkoztak-e az európai középkor idején, és ha igen, milyen kapcsolat alakulhatott ki köztük.

1947-ben Thor Heyerdahl norvég felfedező-író odáig ment, hogy megépített egy primitív tutajt – amelyet az inkák egyik istenségéről Kon-Tikinek nevezett el –, majd 101 nap alatt csaknem 7000 kilométert megtéve eljutott Peruból a Francia Polinéziához tartozó Tuamotu-szigetekre. Mint most kiderült, éppen ez a szigetcsoport az egyike azoknak, ahol az Újvilágból származó DNS-nyomok felbukkantak a lakosság körében.

Heyerdahlnak meggyőződése volt, hogy a mindentől távoli szigeteket a mai Peru területéről származó emberek népesítették be, kísérletével azt akarta bemutatni, hogy ez lehetséges volt az ott élők számára elérhető technológiával. A mostani tanulmány alapján azonban a szakértők szerint csupán félig lehetett igaza.

„Valószínűbb, hogy a polinézek érték el Amerikát, tekintve hajózási technológiájukat és bizonyított képességüket arra, hogy átkeljenek több ezer mérföldnyi nyílt óceánon” – mondta a tanulmány másik vezető szerzője, Alexander Ioannidis, a Stanford Egyetem posztdoktori kutatója.

1. Kérdéses helyszín
2. Édesburgonya és genetika

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"