Kossuth oldalán harcolt, végül mégis a dualizmusban futott be karriert Pulszky Ferenc
2023. szeptember 17. 20:20 MTI
209 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. Olaszországi száműzetése idején a Dante Alighieri szabadkőműves páholy vette fel tagjai közé, ekkor került kapcsolatba Garibaldival és az anarchizmus atyjával, az orosz Bakunyinnal. Hazatérése után tevékeny szerepet vállalt a szabadkőművesség magyarországi újjáélesztésében.
Korábban
Eperjesen látta meg a napvilágot egy jómódú család gyermekeként. Miskolcon, majd Eperjesen tanult, ahol életre szóló barátságot kötött az író Eötvös Józseffel, a későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. Nagy hatással volt rá anyai nagybátyja, Fejérváry Gábor, akivel többször is beutazta Európát, az ő olthatatlan szenvedélye a régiségek és a műgyűjtés iránt unokaöccsére is átragadt.
Diplomáját a pesti egyetem jogi karán szerezte, jurátusként részt vett az 1832-36. évi országgyűlésen. Megismerkedett a reformkor meghatározó alakjaival, Deák Ferenccel és Kölcsey Ferenccel, Pesten pedig híres írókkal, Vörösmarty Mihállyal, Bajza Józseffel és Czuczor Gergellyel.
Az ügyvédi vizsga letétele után, 1834-ben Sáros vármegye aljegyzője, 1839-től a vármegye követe volt az országgyűlésben. 1844-ben feleségül vette egy bécsi bankár lányát, akitől több gyermeke született (Ágost, Károly, Polixénia és Garibaldi).
A fiatal Pulszky Ferenc (Kozina Sándor rajza, 1837)
Pulszky 1848-ban, az első felelős kormányban előbb Kossuth mellett látta el a pénzügyi államtitkár feladatát, majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett volt államtitkár Bécsben. Október közepén felmentették, ezután Pesten a Honvédelmi Bizottmány földmívelés, ipar és kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja volt.
1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenség ügyének. Küldetése nem járt sikerrel, de Pulszky kapcsolatai révén fontos szerepet játszott a bukás után emigrált magyarok támogatásában.
1851-52-ben elkísérte Kossuthot annak európai, illetve amerikai körútján, de kapcsolatuk idővel megromlott, mert Pulszky a fegyveres felkelés megszervezése helyett egyre inkább a kiegyezést támogató álláspontra jutott.
Az 1860-tól Firenzében élő Pulszkyt az önkényuralom átmeneti enyhülése idején, 1861-ben Sáros vármegyében képviselőnek választották, de mivel nem léphetett magyar földre, az országgyűlésen sem vehetett részt.
Csak 1866-ban térhetett haza Eötvös közbenjárására, de meg kellett ígérnie, hogy nem akadályozza a kiegyezés folyamatát. Ígéretét nem szegte meg, előbb Szentes, majd Szécsény követeként támogatta Deák politikáját az országgyűlésben.
Kiterjedt tevékenysége, hatalmas munkabírása, remek szervezőkészsége miatt a „dualizmus kultúrpápájának” is nevezték. Meghatározó szerepet vállalt az Esterházy-képtár anyagának megvásárlásában és a bécsi iparművészeti kiállítás darabjainak megszerzésében, ezzel hozzájárulva az Iparművészeti Múzeum alapjanak megteremtéséhez.
A „dualizmus kultúrpápája” széles kapcsolati hálójával korszakának egyik megkerülhetetlen alakja volt
Huszonöt éven át, 1869-től 1894-ig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt, nyugdíjazása után pedig a magyarországi múzeumok és könyvtárak főfelügyelői tisztjét töltötte be. Az 1870-es években az antikvitás legjelentősebb szobrairól készült gipszmásolatokat vásárolt a Nemzeti Múzeum számára, amelyek később a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményébe kerültek, jelenleg a másolatok egy része a tatai Kuny Domokos Múzeumban látható.
Saját gyűjteményének néhány becses darabja is a magyar állam tulajdonába került, az egyik legjelentősebb közülük Andrea del Verrocchio (1436-1488) Fájdalmas Krisztus-szobra.
Korának elismert régésze volt, számos tudományos értekezést publikált. Számos társaságban (Régészeti Társaság, Képzőművészeti Társaság) töltött be vezető tisztséget, de egyszerű tagként a Kisfaludy Társaságban és a Petőfi Társaságban is gyümölcsöztette szerteágazó kapcsolatrendszerét.
A Magyar Tudományos Akadémiának 1838-ban lett levelező, 1840-ben rendes, 1841-ben tiszteleti tagja, az intézménynek 1873-tól igazgatója, 1895-től alelnöke volt. Utazásait, számkivetettségének időszakát pontos, érzékletes stílusban írta meg, történeti forrásként is használható visszaemlékezései Életem és korom címmel jelent meg négy kötetben (1880-1882).
Olaszországi száműzetése idején a Dante Alighieri szabadkőműves páholy vette fel tagjai közé, ekkor került kapcsolatba Garibaldival és az anarchizmus atyjával, az orosz Bakunyinnal. Hazatérése után tevékeny szerepet vállalt a szabadkőművesség magyarországi újjáélesztésében.
Jankó János karikatúrája a szabadkőműves nagymesterről
Az 1870-ben létrejött Magyarországi Jánosrendi Nagy-páholy első nagymestere, majd az 1886-ban a két nagypáholy (a Jánosrendi és Magyarország Nagy-Oriense) egyesülésével létrejött Magyarországi Symbolikus Nagypáholy első nagymestere lett.
Pulszky 1897. szeptember 17-én halt meg Budapesten. A Kerepesi temetőben található síremléke Donáth Gyula műve. Stróbl Alajos róla készült bronz mellszobra a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható, Újlipótvárosban utca őrzi nevét.
1997-ben, halálának századik évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében kiállítást rendeztek emlékére. A róla elnevezett díjat a Pulszky Társaság és a Magyar Múzeumi Egyesület adományozza 2004 óta minden évben muzeológusoknak, restaurátoroknak vagy közművelődési szakembereknek kiemelkedő szakmai életútjuk elismeréseként.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap