Korántsem felhőtlen légkörben találkozott Machiavelli az őt megihlető, igazi „fejedelemmel”

A példakép

Borgia azonnal lehengerlő verbális támadásba lendült Firenze viselkedése miatt. Az előző nyáron a városállam békés átvonulást ígért neki romagnai hadjárata lefolytatásához, később azonban visszavonta ezt, amivel magára haragította Borgiát. Ezután XII. Lajos levélben követelte, hogy ne lépjen firenzei területre, Borgia pedig ennek hatására úgy érezte, addigi szövetségese hátat fordított neki. Machiavelli hosszú levelet küldött Urbinóból Firenzébe a várost vezető testületnek, a Signoriának, ebben szó szerint idézte Borgia szavait, amelyekkel hangot adott bizalmatlanságának:

„Nem kedvelem ezt a kormányzatot, és nem bízhatok meg benne. Meg kell változtatnotok, és garanciákat kell adnotok arra, hogy betartjátok, amit ígértek nekem (…) ha nem kellek barátként, majd megtudjátok, milyen vagyok ellenségként.”

Alig burkolt fenyegetés volt, amely csupán négy napot adott a firenzei vezetésnek, hogy döntést hozzon – Soderini és Machiavelli pedig nem is vették teljesen komolyan. A további tárgyalások során másról beszélt Borgia és a két követ – ezek eredménye lett az az egyezmény is, hogy Leonardo da Vinci Borgia udvarába megy alkotni. A tárgyalások befejeztével Machiavelli – észben tartva a határidőt – olyan sebesen vágtatott vissza Firenzébe, ahogy csak tudott, hogy személyesen is értekezhessen a Signoriával.

Federico Faruffini: „A Machiavellit hallgató Cesare Borgia”, 1867.

Machiavelli tudta, hogy a Borgia által mondottak egy része – mint például hogy Vitelli nem parancsra, hanem saját döntéséből cselekedett – nyilvánvaló blöff volt, azt azonban nem tudta, Borgia meddig hajlandó elmenni vele. Tisztában volt azzal, hogy Borgia ki akarta csikarni Firenze együttműködését még azelőtt, hogy XII. Lajos csapatai megérkeznének – amíg jóval kiszolgáltatottabb tárgyalópozícióban van a városállam. Igen agyafúrt megoldás volt, és Borgia effajta pszichológiai játszmái már a legelső pillanattól fogva mély nyomot hagytak Machiavelliben.

Nem kérdés, hogy Cesare Borgia volt a Machiavelli későbbi művében, „A fejedelemben” leírt ideális vezető archetípusa. Machiavelli azt is megfigyelte, Borgia hogyan kormányozta romagnai hódításait kemény, de igazságos kézzel. Keményen megbüntette az ellenszegülőket – egy alkalommal egyik emberét kivégeztette, majd testrészeit a szabadban hagyta elrohadni elrettentésképpen. A lázongó tartományt módszereivel lassan, de biztosan a béke útjára vezette. Borgia akkora hatással volt Machiavellire, hogy még előbbi 1507-es halála után is csak a legnagyobb tisztelettel beszélt arról a férfiról, aki azon az estén követeléseket támasztott vele szemben Urbinóban.

1. Politikai krízishelyzet
2. A példakép

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• Rákóczi hadnagyából lett Franciaország marsallja Bercsényi László gróf
• Nem sikerült megfelelő külföldi segítséget szerezniük a Wesselényi-összeesküvés résztvevőinek
• Gyógynövénykertet is gondozott a szegényeket taníttató Lórántffy Zsuzsanna