A vörösterror 133 napja

Komoly szerepük volt az erdélyi származásúaknak az 1956-os forradalomban

2016. október 12. 11:48 MTI

Az 1956-os magyar forradalom romániai visszhangjától rendeznek nemzetközi konferenciát október 24-én a Magyar PEN Club szervezésében, a Magyar Írószövetség székházában. A konferencia résztvevői elsősorban 1956 erdélyi szereplői, legtöbbjük a forradalmat követően elítélt magyar és román diák vagy munkás.

Felvonulók 1956 október 23-án

"Meggyőződésem, hogy 1956 forradalmi őszének néhány hete az anyaország és az erdélyi magyarság újra eggyé kovácsolódásának pillanata is volt morális és lelki értelemben. A román nemzet jobbik énjével is sikerült konstruktív dialógust találni, amely felemelő üzenetekkel bírt" - mondta Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke a konferenciát felvezető keddi budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette: a román társadalom részéről 1956 kapcsán akkor megfogalmazódott üzenetek az elmúlt hat évtizedben valahogy hibernálódtak, a történészek is semleges, nem túl informatív válaszokat fogalmaztak meg. "Ez az a deficit, amelynek megszüntetésére a konferenciával a Magyar PEN Club vállalkozott" - jegyezte meg.

Szőcs Géza kiemelte, hogy a konferencia résztvevői elsősorban 1956 erdélyi szereplői, legtöbbjük a forradalmat követően elítélt magyar és román diák vagy munkás. "Most először nyílik alkalom együtt felidézni és értelmezni azoknak a heteknek a történéseit, annak a világnak a valóságát" - szögezte le Szőcs Géza. Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész, a konferencia programjának összeállítója arról beszélt, hogy Budapesten nyolc erdélyi származású embert végeztek ki a forradalomban játszott tevékenysége miatt, Romániában pedig törvényszéki ítélettel tizennégyet, közülük két románt.

"1957. január 19-én az első budapesti kivégzettek között volt Dudás József marosvásárhelyi mérnök, technikus, valamint Szabó János, a Széna tér legendás parancsnoka is, aki Krassó-Szörény megyéből származott" - hívta fel a figyelmet Tófalvi Zoltán. Az október 24-i konferencián 19 előadás hangzik el, ahogy Szőcs Géza fogalmazott, valamennyi az 1956-os eseménytörténet egy-egy fehér foltját világítja meg. Mint elhangzott, a konferencián elhangzik Páskándi Géza későbbi Kossuth-díjas, a forradalom után hat évig börtönben ült költő, drámaíró értékelése 1956 egyetemes jelentőségéről; ezt özvegye, Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező fogja felolvasni.

A konferencia kiemelkedő előadója lesz a 96 éves Ferenc Béla-Ervin ferences szerzetes, akit a Szoboszlai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. Orbán Etelka egykori elítélt a politikai börtönök borzalmairól fog beszélni, Varga László református lelkész az ENSZ-memorandumról, a tizenöt évre ítélt Takács Ferencz László a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetségéről, Teodor Stanca egykori elítélt a temesvári egyetemisták és a karhatalom között 1956. október 30-31-én lezajlott összecsapásokról, Ioana Boca bukaresti kutató a forradalom hatásáról a romániai egyetemi hallgatókra. A rendezvényen részletet vetítenek Tófalvi Zoltán húsz évvel ezelőtt bemutatott dokumentumfilmjéből, amely azokat a politikai elítélteket mutatja be, akik a Duna-delta poklában töltötték börtönbüntetésüket és végezték kényszermunkájukat.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!