Komoly szerepük volt az erdélyi származásúaknak az 1956-os forradalomban

"Meggyőződésem, hogy 1956 forradalmi őszének néhány hete az anyaország és az erdélyi magyarság újra eggyé kovácsolódásának pillanata is volt morális és lelki értelemben. A román nemzet jobbik énjével is sikerült konstruktív dialógust találni, amely felemelő üzenetekkel bírt" - mondta Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke a konferenciát felvezető keddi budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette: a román társadalom részéről 1956 kapcsán akkor megfogalmazódott üzenetek az elmúlt hat évtizedben valahogy hibernálódtak, a történészek is semleges, nem túl informatív válaszokat fogalmaztak meg. "Ez az a deficit, amelynek megszüntetésére a konferenciával a Magyar PEN Club vállalkozott" - jegyezte meg.

Szőcs Géza kiemelte, hogy a konferencia résztvevői elsősorban 1956 erdélyi szereplői, legtöbbjük a forradalmat követően elítélt magyar és román diák vagy munkás. "Most először nyílik alkalom együtt felidézni és értelmezni azoknak a heteknek a történéseit, annak a világnak a valóságát" - szögezte le Szőcs Géza. Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész, a konferencia programjának összeállítója arról beszélt, hogy Budapesten nyolc erdélyi származású embert végeztek ki a forradalomban játszott tevékenysége miatt, Romániában pedig törvényszéki ítélettel tizennégyet, közülük két románt.

"1957. január 19-én az első budapesti kivégzettek között volt Dudás József marosvásárhelyi mérnök, technikus, valamint Szabó János, a Széna tér legendás parancsnoka is, aki Krassó-Szörény megyéből származott" - hívta fel a figyelmet Tófalvi Zoltán. Az október 24-i konferencián 19 előadás hangzik el, ahogy Szőcs Géza fogalmazott, valamennyi az 1956-os eseménytörténet egy-egy fehér foltját világítja meg. Mint elhangzott, a konferencián elhangzik Páskándi Géza későbbi Kossuth-díjas, a forradalom után hat évig börtönben ült költő, drámaíró értékelése 1956 egyetemes jelentőségéről; ezt özvegye, Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező fogja felolvasni.

A konferencia kiemelkedő előadója lesz a 96 éves Ferenc Béla-Ervin ferences szerzetes, akit a Szoboszlai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. Orbán Etelka egykori elítélt a politikai börtönök borzalmairól fog beszélni, Varga László református lelkész az ENSZ-memorandumról, a tizenöt évre ítélt Takács Ferencz László a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetségéről, Teodor Stanca egykori elítélt a temesvári egyetemisták és a karhatalom között 1956. október 30-31-én lezajlott összecsapásokról, Ioana Boca bukaresti kutató a forradalom hatásáról a romániai egyetemi hallgatókra. A rendezvényen részletet vetítenek Tófalvi Zoltán húsz évvel ezelőtt bemutatott dokumentumfilmjéből, amely azokat a politikai elítélteket mutatja be, akik a Duna-delta poklában töltötték börtönbüntetésüket és végezték kényszermunkájukat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína