Kolumbia államadósságát is törlesztette volna pénzéből Pablo Escobar, a kokainkirály

A király bukása

Hatalma csúcsán Escobar nemzetközileg elismertté vált ugyan, de több ország hatóságai is körözték. Az Egyesült Államok például több éve próbálta már elérni kiadatását, a drogbáró pedig semmitől sem félt jobban. 1982-ben politikai karrierbe kezdett, a kolumbiai parlament képviselőházának tagjává választották. E minőségében megkísérelte megváltoztatni Kolumbia kiadatási szabályait, ez azonban nem sikerült (érdekesség, hogy Felipe González spanyol miniszterelnök 1982-es beiktatásán Escobar volt jelen Kolumbia hivatalos képviselőjeként).

Politikai karrierje rövid ideig tartott pártja, a Liberális Megújulás Pártjának ellenállása miatt. Következő próbálkozása 1985-ben történhetett, amikor a legtöbb feltételezés szerint támogatója lehetett a kolumbiai legfelsőbb bíróság épülete 1985-ös lerohanásának. A támadást a baloldali M–19 nevű szervezet gerillái követtek el, akik az akció során sikeresen megsemmisítették a kolumbiai hatóságok külföldre kiadható bűnözőkről szóló listáját, amelyen Escobar is szerepelt.

Escobar később azt is felajánlotta, hogy kifizeti Kolumbia teljes államadósságát, amely mintegy 13 milliárd dollárra rúgott – ennyi pénze nagy valószínűséggel még neki sem volt. 1991-ben végül egyezségre jutott a kormánnyal: hajlandó volt öt évet börtönben tölteni, ha cserébe eltekintenek kiadatásától. A kormány beleegyezett. Mielőtt Escobar feladta volna magát, Kolumbia új, 1991-es alkotmányába belefoglalták, hogy kolumbiai állampolgárokat tilos kiadni az Egyesült Államoknak.

Abba is beleegyeztek, hogy Escobar megépítheti saját börtönét – pezsgőfürdőkkel és futballpályákkal –, maga válogathatja ki őreit, és ő lehet az egyedüli rab az intézményben, ráadásul telefonon keresztül továbbra is üzletelhet. Az épület a La Catedral nevet kapta. A kormány akkor elégelte meg az engedményeket, amikor kiderült, Escobar arra használja „börtönét”, hogy hűtlen embereit kínoztassa – úgy döntöttek, átszállítják egy átlagos börtönbe. Escobar erről jó előre értesült, így elmenekült és elrejtőzött.

Válaszul a kormány létrehozta a Keresőblokkot (Bloque de Búsqueda), egy 2000 fős különleges műveleti egységet, amelynek kizárólagos feladata volt Escobar felkutatása. Tagjait az Egyesült Államok elit katonai egységei képezték ki.

Ezzel párhuzamosan létrejött a „Los Pepes” (a „Perseguidos por Pablo Escobar”, azaz „Pablo Escobar által üldözöttek” rövidítése) nevű önbíráskodó félkatonai szervezet, amely Escobar üzlettársain és rokonain állt bosszút, a Medellín-kartell tulajdonainak pusztítása mellett.

A Keresőblokk tagjai időközben 15 000 házat is átkutattak, és végül ők találták meg Escobar rejtekhelyét Medellín Olivos nevű negyedében 1993. december 2-án. A háztetőkön át menekülő Escobart három találat érte lábán, felsőtestén és fején.

Testvérei szerint a végzetes lövést saját fegyveréből adta le. Ez valóban elképzelhető, mivel Escobar egy interjúban úgy nyilatkozott: „Inkább lennék egy sírban Kolumbiában, mint börtönben az Egyesült Államokban.” E kívánsága kétségtelenül teljesült.

1. Szerény kezdetek
2. A kokain királya
3. A király bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről