Kolumbia államadósságát is törlesztette volna pénzéből Pablo Escobar, a kokainkirály

A kokain királya

Az 1980-as évek elejére a kokain ára lecsökkent az Egyesült Államokban, így a kereslet is megnőtt az addiktív fehér por iránt. Escobar feltornázta a kínálatot: ehhez korrupt politikusok, rendőrök és más hivatalnokok egész hálózatát hozta létre, amely lehetővé tette számára, hogy nagy mennyiségben importáljon kokalevelet Peruból és Bolíviából, azt kokainná dolgozza fel Kolumbiában vagy Venezuelában, majd Közép-Amerikán vagy a Karib-térségen keresztül végül az Egyesült Államokba juttassa azt.

Escobar és társai több forgalmazói hálózatot is létrehoztak az Egyesült Államokban, legfőképpen Dél-Floridában és Kaliforniában. A Bahamákon egy Norman's Cay nevű szigetet gyakorlatilag megvásároltak, itt leszállópálya, kikötő, és szálloda is működött, továbbá egy hűtött raktár, ahol a kokaint tárolták.

Egy évtizeddel indulása után Escobar kisstílű vállalkozása igazi nemzetközi birodalommá nőtte ki magát, amely naponta akár 60 millió dolláros bevételt is hozott. Az óriási pénzek lehetővé tették Escobarnak, hogy több millió dollárért 20 négyzetkilométer egybefüggő földet vásároljon Medellín közelében, amelyet Hacienda Nápoles névre keresztelt. A birtokon épített luxuspalota saját állatkerttel, tóval, szoborkerttel, és bikaviadalokra alkalmas karámmal is rendelkezett.

Escobar már fiatalon felismerte, hogy a hatalmat két módon lehetséges megszerezni: tisztelet által, illetve félelem által. A drogcsempészet gátlástalan világában farkastörvények uralkodtak: Escobar a szervezetén kívüli feltörekvő terjesztőket megölette, saját hűtlen embereit pedig megverette és megkínoztatta.

Olyan ember képét igyekezett lefesteni magáról, aki egyáltalán nem riad vissza az erőszaktól. A becslések szerint mintegy 4-5000 ember haláláért volt felelős. Escobar hatalomra törekvése összesen három elnökjelölt, 30 bíró, több tucat újságíró és körülbelül 600 rendőr életébe került – utóbbiak megöléséért bónuszt fizetett bérgyilkosainak. Társadalmi helyzettől függetlenül mindenkinek volt félnivalója a Medellín-kartelltől.

Tudta azonban Escobar azt is, hogy a félelem nem elég. El kellett nyernie a nép szívét, amivel meg is próbálkozott jótékonykodása által. 1989-ben a Forbes magazin becslése szerint Escobar volt a világ hetedik leggazdagabb embere hárommilliárd dollárnyi összvagyonnal. Több millió dollár értékű lakásokat, luxusautókat és más hivalkodó termékeket vásárolt, ugyanakkor ügyelt arra, hogy pénzéből bőséggel jusson azokba a negyedekbe, ahonnan ő maga is származott.

Ételt osztogatott Medellín szegényeinek, és pénzt adott lakóházak, iskolák, kórházak, és templomok felépítésére, valamint parkok kialakítására és futballcsapatok fenntartására – a közvélekedés szerint ő volt a medellíni Atlético Nacional klub első számú támogatója, amikor a csapat 1989-ben megnyerte a Copa Libertadorest. „Bőkezűsége” biztosította számára a nincstelenek hűségét, miközben gyilkos módszerei naponta átlagosan 20 kolumbiai polgár életébe kerültek.

Becslések szerint körülbelül félmillió ember volt közvetlen vagy közvetett módon Escobar alvilági gazdaságára utalva megélhetéséért – nagy részük nem önként. A földművesek családjait halálosan megfenyegették, ha nem állították elő az elvárt mennyiségű alapanyagot, más munkakört pedig nemigen kereshettek. A kenőpénzt el nem fogadó politikusok és rendőrök gyilkosság áldozataivá válhattak.

1989-ben Luis Carlos Galán elnökjelölt kijelentette magáról, hogy a drogkartellek ellensége. Galánt Escobar parancsára agyonlőtték, helyét Cesar Gaviria vette át. Escobar őt is megkísérelte megöletni – 107 utassal együtt robbantott fel egy repülőgépet, amelyről kiderült, Gaviria mégsem volt rajta. A következő évben Gaviria lett az elnök, kormányzása alatt pedig Escobar brutális rémuralma véget ért.

1. Szerény kezdetek
2. A kokain királya
3. A király bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán