Klímaváltozás miatt néptelenedhetett el az ókori Egyiptom egyik legtermékenyebb régiója

A Nílus-forrásvidéki monszunesők elmaradása okozta a népek elvándorlását és egész települések pusztulását a késő római birodalom Egyiptom provinciájában. A települések hanyatlását a Bázeli Egyetem ókortörténésze, Sabine R. Huebner elsőként vetette össze környezeti adatokkal.

A Kairótól mintegy 130 kilométerre délre elterülő, oázisszerű Fajjúm régió volt a római birodalom éléstára. A Kr. u. 3. században azonban a korábban virágzó települések jó része hanyatlani kezdett, majd el is néptelenedtek. Ásatások és korabeli, papiruszra írt források tanúsága szerint az öntözéses földművelés összeomlása lehetett a kivándorlás oka.

Azt is dokumentálták, hogyan próbáltak a földművesek alkalmazkodni a szárazsághoz és az elsivatagosodáshoz többek között a mezőgazdasági gyakorlat változtatásával.

A bázeli professzor a Studies in Late Antiquity című amerikai folyóirat hétfőn megjelent számában kimutatta, hogy a folyamatokat a környezeti változás indította el.

A meglévő éghajlati adatok alapján az Etióp-magasföldön, a Nílus forrásvidékén hirtelen és tartósan meggyengültek a monszunesők, ennek eredményeként csökkent a nyári áradások szintje a folyamon. Erre a Nílus-delta, Fajjúm és az Etióp-magasföld geológiai üledékeiben is találtak bizonyítékot.

Kr. u. 266 körül erőteljes trópusi vulkánkitörés is végbe ment, ami a következő évben a Nílus átlagszint alatti áradását idézte elő, ezért feltételezhető, hogy ennek is szerepe volt az elnéptelenedésben. Grönlandi és déli-sarkvidéki magfúrásminták kénsavlerakódásai nagyobb tűzhányókitörésekre utalnak ebből a korból. A sztratoszférába lövellt részecskék lehűtötték a légkört, ezzel megzavarták a helyi monszunesők rendszerét.

A 3. században az egész római birodalmat válságok sújtották, amelyekről Egyiptom provinciában több mint 26 ezer, jó állapotban fennmaradt papirusztekercs írásai is beszélnek. A Fajjúm régióban olyan lakosokról szólnak, akik gabonáról szőlőtermesztésre vagy juhtenyésztésre váltottak a vízhiány miatt. Mások vízlopással vádolták a szomszédaikat, vagy adóenyhítésért folyamodtak a római hatósághoz.

Ezek és más alkalmazkodási próbálkozások évtizedekkel megnövelhették a települések élettartamát.

A késő ókori klímaváltozást - a maival ellentétben - nem az ember, hanem természetes ingadozások okozták.

"A jelenlegihez hasonlóan a hatása nem volt mindenütt ugyanolyan. Noha a sivatag peremén élőket az aszály elűzte otthonaikból, más területek valójában jól jártak az elhagyott falvak népének bevándorlásával" - magyarázta Huebner.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?