2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kitört a társadalmi béklyóból, majd a kórtermek őrangyalaként mentett életeket a „lámpás hölgy”

2021. október 21. 13:13 Múlt-kor

Lámpával és diagrammal a modern orvostudományért

A sokat látott Florence Nightingale elborzadt az Üsküdarban látottaktól. A katonák sokszor a földön, az ürülékükben vagy a sárban feküdtek, a „kórtermekben” hemzsegtek a patkányok, az élelmezés és a gyógyszerellátmány szegényes volt, a kórház területén az ivóvízraktárak mellett pedig állati tetemek hevertek.

A borzalmas higiénés állapotok mellett Florence-nak az is feltűnt, hogy senki nem vezetett statisztikát az elhalálozottak számáról, és nem készültek jegyzetek a betegek kezelésének módjáról sem.

Ezután nem habozott, munkához látott, szigorú tisztasági szabályokat vezetett be, a nővéreket folyamatos kézmosásra kötelezte, javított az élelmezésen, és megszállottan készítette a statisztikákat a betegekről és a holtakról.

A kórtermeket utasítására gyakran kellett szellőztetni, az ágyneműk tisztaságára pedig kínosan ügyeltek. A török tapasztalatok alapján született meg a könnyen tisztítható nővérruha koncepciója is. A napi húsz órás munkának meg lett az eredménye: a halálozási arány 42%-ról 2%-ra csökkent.

Nightingale valóságos szentté változott. Nemcsak a brit sajtó magasztalta, de az ápoltak is megváltóként tekintettek a sérültek között éjjelenként lámpással a kezében megjelenő, örökké vizitelő, fáradhatatlan nővérre.

Nightingale fanatizmusát nem minden munkatársa tolerálta. A török küldetés alatt sokuktól megvált a sajtó által csak „lámpás hölgynek” nevezett ápolónő, aki legendás mécsesével nemcsak a betegek egészségi állapota fölött őrködött, hanem kolléganőit is féken tartotta, hogy azok az éjszaka leple alatt nehogy meghitt kapcsolatba kerüljenek a sebesültekkel.

Munkája azonban nemcsak a higiéniai szabályok bevezetéséből és betartatásából állt, hanem az általa Üsküdarban készített statisztikai táblázatoknak is hatalmas jelentősége volt, mivel ezzel megteremtette az adatokon alapuló orvoslás alapjait.

1856 nyarán tért vissza Angliába, ahol az orvostársadalom nem fogadta kitörő örömmel a krími háború folyamán megszerzett tapasztalatait, mivel a derék férfi doktorok nehezen tudták elviselni, hogy egy nő fenekestül felforgatja szakmájuk alapelveit.

Florence Nightingale-t azonban nem lehetett megtörni, visszatérése után a londoni St. Thomas Kórházhoz kapcsolódó ápolónőképző intézetet és nővérotthont alapított, könyvet írt az ápolástanról, és krími tapasztalataira támaszkodva létrehoztak egy speciális, katonai orvosok kiképzését elősegítő iskolát is. 

1858-ban első nőként a Királyi Statisztikai Társaság tagjai közé választották és Viktória királynő 1883-ban a seregben végzett ápolói munkájáért a Királyi Vörös Kereszttel tüntette ki. 1907-ben első nőként megkapta a Becsületrendet is. Az 1910. augusztus 13-án elhunyt lámpás hölgy a modern betegápolás alapjainak lerakásával teljesítette földi hivatását. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A gyógyítás frontvonalában – így fogadták a sebesülteket Nightingale őrangyalai (Kép forrása: Wikipédia/William Simpson, restaurálta: Adam Cuerden/ Wellcome Collection gallery/ CC BY-4.0)A hivatásától eltántoríthatatlan ápolónő 1858 körül„A lámpás hölgy” Henrietta Rae 1891-es festményén
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár